LIBERNYÁKULUM
LMBTQQIAA
2023. febr. 23.
„Megpróbáltunk egy kis anarchista közösséget összehozni, de az emberek nem voltak hajlandók betartani a szabályokat.” Alan Benett angol drámaíró.
A Magyar Értelmező Szótár szerint egy közösség pontos meghatározása a következő: valaminek egynél több személyben egyaránt meglévő, közös volta.
A család, a házasság közössége. A haza, a nemzet közössége. A célok, az érdekek, a gyász, az öröm, a szenvedések közössége. A veszély közössége. A föld, a javak, esetleg a szerzemény, a zsákmány közössége. A hivatal, az iskola közössége. Az ének, az erőfeszítés, az étkezés, a harc vagy a munka közössége. Egy választási lista közössége. Vagy, aki még emlékszik: a szocialista tábor országainak közössége.
Talán megegyezhetünk abban, hogy igazi közösség csak ott tud létrejönni, ahol az emberek – valami rejtélyes és titokzatos okból kifolyólag – szeretik, de legalábbis elfogadják egymást.
Na most, hogy mi a közös és milyen búbánatos módon szeretik az LMBTQQIAA-nak nevezett közösség tagjai egymást, az számomra teljes homár homály…
(Zárójel. Már az elnevezésük is azt az érzést kelti, hogy rábízták a scrabble-bajnokság utolsó helyezettjére. Fontos még tudni, hogy az az egy betű nem csupán a nemi identitást, hanem a szexuális orientációt is jelzi. Magyarán: nem csak kivel, hanem „kiként” bújsz ágyba. Gondolom, azért próbálták mindezt egy betűvel körülírni, hogy az érintettek, akikről látni fogjuk, hogy nem éppen a világ leghatározottabb emberei, ne tudják eltéveszteni.)
Gyorstalpaló következik fafejű, sutyerák parasztoknak, akik nem haladnak a korral és óvodáskorukban sem volt még divat az effajta fejtágító…
Az L ugye leszbikus, azaz nő és a nőket szereti. A férfiaktól undorodik.
Az M meleg. Férfi, és a férfiakat szereti. A nőktől viszolyog.
A B biszexuális. Lehetnek nők vagy férfiak, de nem igazán tudják eldönteni, hogy a nőket vagy a férfiakat szeretik egyáltalán.
A T transznemű. Ők női testbe született férfiak, vagy férfitestbe született nők, illetve azok, akik nem tudják magukat elhelyezni ezen a nem túl bonyolult, két számjegyű skálán.
(Zárójel. Az orvostudomány mai állása, illetve az elementáris logika szerint, ha egy férfitestbe született nő a férfiakat szereti, akkor meleg, ha a nőket, akkor heteró. Ha a női testbe született férfi a nőket szereti, akkor leszbikus, ha a férfiakat, akkor szintén heteró. Ha nem tudja magáról, hogy fiú vagy lány, akkor pedig mindegy.)
A Q a legtrükkösebb. Az egyik a queer. a másik a questioning, azaz a kérdéses. A queer azt jelenti, hogy valakik nem érzik úgy, mintha az eddigi betűk valamelyike akkurátusan leírná őket, a kérdésesek pedig még tűnődnek azon, hogy ők egyáltalán ennek a „közösségnek” a tagjai-e? Nyilvánvalóan azt sem tudják eldönteni, egyáltalán mitől vagy kitől fordul fel a gyomruk...
Az I interszexuális. Nők is, férfiak is. Az I tulajdonképpen a hermafroditákat jelzi, de ez elavult és sértő kifejezésnek lett minősítve, ezért ma már csak mi nem használjuk. Feleslegesnek tűnik külön írásjellel illetni őket: ha nőket, ha férfiakat szeretnek, simán beleférnének az előző betűk bármelyikébe.
Az egyik A az aszexuálist jelzi. Ők mindenkit gyűlölnek.
A másik A az ally. Azaz a támogatók, a szövetségesek. Akik nem sorolják magukat egyik csoportba sem. Jellemző a felfordulásra, hogy az A, sőt, rögtön két A betű került leghátulra.
A brosúrák szerint egy ideális világban minden embernek ebbe a csoportba kellene tartoznia, de ez még egyelőre várat magára.
Mint látjuk, az LMBTQQIAA-ban tulajdonképpen mindenki undorodik mindenkitől, a többségtől vagy valakiktől.
Mi pedig, H betűvel jelzettek azon tűnődünk, hogy ha az ábécéemberek egymástól viszolyognak a legjobban, ha az egymás irányába érzett undoruk, sőt, csak és kizárólag ennek alapján határozzák meg magukat, akkor mi a kerítésen szánkázó, csődörtejbe mártott bőgőmajom sárgarézzel kivert csatakos valagáért kell nekünk közösségnek néznünk őket?
(Forrás, Nyitókép: Komédia.blog)
