LIBERNYÁKULUM
Luther, Wagner, a Grimm-fivérek és Konrad Adenauer is nemkívánatosak lettek Berlinben
2021. dec. 21.
Amerikában lassan sport lesz abból, hogy ki talál olyan, még köztiszteletben álló történelmi személyt, akinek a szobrát el lehet távolítani valahonnan, mert a régmúlt korokban nem átallott figyelmen kívül hagyni a XXI. század erkölcsi normáit, és dehonesztálóan beszélt valami olyasmiről, vagy tett olyasmit, ami akkoriban teljesen megszokott volt, mára azonban tiltott lett.
Többen jártak így, köztük a rabszolgafelszabadító Abraham Lincoln, aki nem megfelelő gondolatokat fogalmazott meg az indiánokról. Vele vállal sorsközösséget a fenyőfa, a Yorkshire Parkin nevű sütemény, de még egy szikla is, melyet száz évvel ezelőtt négerfejnek neveztek (egyik sem vicc, egészen nyugodtan utána lehet nézni). És most csatlakozott az eltörölt pantheonba háromszáz német is: ugyanis a berlini szenátus kutatást rendelt be, mert kíváncsiak voltak, vajon kik voltak antiszemiták. Tanulság: Berlinben mintegy száz utcát és teret kell(ene) átnevezni.
A Felix Sassmannhausen politológus által vezetett kutatócsoport szerint 290 olyan közterület van a német fővárosban, ami olyasvalakiről kapta a nevét, akinek volt valamilyen kapcsolata az antiszemitizmussal. Szerencsére nem eszik olyan forrón az utcatábla-leveréseket, az esetek kétharmadában elég lenne kontextusba helyezni őket.
A felülvizsgálandók (mármár factchecking) között van többek között Luther Márton reformátor is, aki „antiszemita szövegeket írt, és hozzájárult az antijudaizmus elterjedéséhez”.
Luther mellett Richard Wagner, a Grimm-fivérek és Konrad Adenauer is kerülendő történelmi személlyé váltak. Az antiszemitizmusért felelős berlini biztos (nem rosszindulatú és erőltetett humorkodás, The Berliner Commissioner for Antisemitism szerepelt az eredetiben), Samuel Salzborn szerint a 2017-es Luther emlékév hatalmas kihagyott lehetőség volt a reformátor antiszemita szövegeinek vizsgálatát illetően. Úgy vélekedik, ez nem egyszerű lahatási kérdés, sokkal inkább ma már nem tolerálható társadalmi vélekedések lenyomatainak tekinti az ügyet.
Ahogy legutóbb beszámoltunk róla, a Facebook is valami hasonló alapján szelektálja a letiltandó és tolerálandó véleményeket: nem helyes vagy nem tolerálható. Még ha néhány esetben igazuk is lehet, veszélyes precedens egy ilyesfajta gumiszabály alkalmazása. Pontos kritériumok nélkül (csakúgy mint a jogállamiságnál) bemondásos alapon titulálható valami nem tolerálandónak, vagy károsnak. Arról nem is beszélve, hogy az emberi teljesítmény megítélésekor maga a teljesítmény másodlagos, és egyre fontosabb, milyen vélt vagy valós nézetekkel rendelkezett az illető.
Leczo Bence
