ZSÍR

Madagaszkár, az elszigetelt paradicsom 2023. okt. 4.

Irány a trópusok! Látogassunk el virtuálisan egy olyan országba, amelyet sokan csak a Madagaszkár című meséből ismernek. Sajnos már az elején ki kell ábrándítanom mindenkit: nincsenek ott beszélő vízilovak, zebrák és zsiráfok sem, de még csak harcképes pingvineket sem látni, mint a DreamWorks stúdió animációs filmjében, szerencsére azonban sok más érdekesség akad arrafelé, amely kompenzálja a szuperképességekkel megáldott állatok hiányát.

Madagaszkár az afrikai kontinenstől délkeletre, az Indiai-óceánon található egyedülálló sziget, a világ negyedik legnagyobb szigete. A 19. században francia gyarmattá nyilvánították, több hosszú, viszontagságokkal teli év után 1960-ban végül független állammá vált. Az ország bennszülött lakosságának nyelve a malagas, a másik hivatalos nyelv pedig a francia. Államformája parlamentáris köztársaság, fővárosa Antananarivo. Éghajlata trópusi, ám a változó tengerszint feletti magasság nagy hatással van a sziget arculatára. Míg északon esőerdők borítják, délen szárazabb erdős részekbe és füves pusztásokba botlik az ember.

Rengeteg növény és állatfaj található itt, melyek közül több sehol máshol nem él a világban. Ez annak is köszönhető, hogy Madagaszkár viszonylag korán vált le a Gondwana őskontinens afrikai részéről, így élővilága mindentől függetlenül fejlődhetett. A sziget legismertebb állatai a makik. Jelenleg száznál is több faj létezik belőlük, és csak itt találhatóak meg. Madagaszkár a kaméleonok hazájaként is népszerű, itt él ugyanis a világ kaméleonfajainak több mint a fele. És ha már az élővilágnál tartunk, nem hagyhatjuk említés nélkül a csodálatos majomkenyérfákat, Afrika legendás óriásfáit sem. Csak néhány fajta létezik a földön, és a sziget hatalmas biodiverzitásából nyilván nem nehéz kitalálni, hogy a legtöbbjük Madagaszkáron őshonos. Ehető termése nagyon közkedvelt a lakosok körében.

 Az erdőirtások miatt azonban számos endemikus állat- és növényfajt fenyegeti a kihalás veszélye. A kormány számos módon próbálja megakadályozni ennek bekövetkeztét, többek között nemzeti parkok és védett övezetek létrehozásával. Nincs könnyű dolguk, mert az erdőirtások elsődleges oka a mezőgazdasági területek kialakítása, hiszen az ország lakosságának körülbelül 80%-a a gazdálkodásból él.

Madagaszkár első lakói elsősorban a maláj-polinéz szigetvilágból és Afrikából érkeztek a szigetre. A gazdag történelemhez számos törzs és király is hozzájárult, a sziget függetlenedés előtti évszázada azonban szorosan összefonódott a francia történelemmel. A második világháborúban Franciaország megtámadása előtt Hitlerék azt tervezték, hogy az európai zsidóságot Madagaszkárra deportálják. Az akció a „Madagaszkár-terv” nevet viselte, ám sosem valósult meg. Később, amikor a németek elfoglalták a szigetet, az a veszély fenyegette a világot, hogy Japán tengeralattjáró-támaszpontot létesít Madagaszkáron, így a britek – a franciák javára – sebtében elfoglalták a fontosabb területeket.

Madagaszkár az utóbbi években egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált, különösen azok számára, akik valami egészen egyedi és egzotikus úticélról ábrándoznak. Arra azonban fel kell készülni, hogy a sziget infrastruktúrája nagyon különböző az európaitól, így érdemes alaposan megtervezni az utunkat, és biztos forrásból tájékozódni arról, hogy jutunk el A-ból B-be. A tapasztalt utazók azt tanácsolják, hogy a káprázatos strandokon túl semmiképp se hagyjuk ki a Majomkenyérfák útját Nosy Be sziget nyugati tengerpartján, mert a fölénk magasodó, egyenes törzsű, magasztos majomkenyérfák látványa semmiképp nem sorolható a „tucat-élmények” halmazába. Érdemes továbbá beiktatni egy-két nemzetipark-látogatást is, hiszen Madagaszkáron negyvennél is több nemzeti park található, melyek közül néhány az UNESCO Világörökség része.

Összességében tehát elmondható, hogy Madagaszkár sokkal több puszta szigetnél: egy önálló világ, egy természeti kincsekben dúskáló különleges univerzum, amely egyetlen kíváncsi világutazó bakancslistájáról sem hiányozhat.

Sárai Erika