A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Kárpát medence1

Magyar egyszeregy: Demokráciában kinél van a jogos hatalom? 2023. jan. 16.

Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvében sarokkőnek nevezi azokat a vezérelveket, amelyek a komoly nemzeti politizálás alapjául szolgálnak. Ezeket az elveket, vagy sarokköveket a magyar nemzet történelméből, és mindenkori politikájából vezeti le. Vegyük sorra az őket hármasával.

15. A külpolitika legfontosabb szereplői az egy adott területen, adott népesség fölött főhatalmat gyakorló államok.

Bár a huszadik század során – döntően a globalizáció hatására – úgynevezett nem kormányzati, közhatalmat gyakorló szereplők is egyre nagyobb súllyal jelentek meg a világpolitikában, az államok továbbra is meghatározó tényezők maradtak és maradnak. Az utóbbi fél évszázadban a szabadkereskedelem és a technológiai fejlődés eredményeként hatalmas globális gazdasági társaságok jöttek létre, amelyek tőkeereje számos országét sokszorosan meghaladja, befolyásuk közhatalmi jogosítványok nélkül is államokéval vetekszik. Rajtuk kívül, de ezzel a folyamattal egyidejűleg olyan, szintén globális nem kormányzati szervek is behálózták a világot, amelyek a tömegtájékoztatás révén befolyásolni tudják a közvéleményt, ezen keresztül a kormányzati döntéshozatalt, illetve jelentős ráhatással rendelkeznek az államok által alapított nemzetközi szervezetek jogfelfogására és jogalkalmazására. A demokratikus működés megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges az állami hatáskörök befolyásmentes gyakorlásának védelme. Ezt egyre több állam ismeri fel, s veszi fel a kesztyűt, aminek következtében úgy látszik, hogy a mostani évszázad is az államok, nem pedig a színen felbukkanó új szereplők évszázada lesz.

16. Az államok saját érdekeiket követik

Ahogy a történelem folyamán az emberek alapvető céljai nem változtak, úgy az államokéi sem. Minden állam külpolitikai érdeke és célja, hogy bővíteni tudja azt a kört, amelyre befolyással bír ezért a külpolitikai célkitűzések meghatározásakor azt kell vizsgálni, hogy milyen célok elérése érdekében milyen eszközök állak rendelkezésre. A második világháborút követően az európai országok újra a tartós béke elérését nevezték meg célként. E cél valósággá válása siker, de a tartós béke időszakában is megannyi nehézséggel szembesülünk a külpolitikában. Amennyiben viszont a kölcsönös kompromisszumok folyamatos, lehengerlő nyomássá és csupán néhány ország erején alapulva diktátummá válnak, akkor megkérdőjeleződnek azok a célok is, amelyek az európai integráció sarok- és építőkövei voltak az elmúlt évtizedekben. Természetesen a nemzetközi kapcsolatok szereplői nem egyformák: a nagyobb államok jelentős eszköztárral rendelkeznek érdekeik érvényesítéséhez, a kisebb államok számára pedig fontos önállóságuk megőrzése és külpolitikai mozgásterük bővítése. Számos példa mutatja azonban, hogy a területet vagy népességszámot tekintve kisebb államok is lehetnek sikeresek, és kifejleszthetnek olyan képességeket, amelyekkel hatékonyan tudják képviselni érdekeiket a nemzetközi folyamatokban.

17. Magyarország helyzete szorosan összefonódik, a középeurópai térség politikai folyamataival.

Ebben az összefüggésben három nagyhatalom, a mi uniós és NATO-tag szövetségesünk, Németország, valamint Oroszország és Törökország földrajzi és történelmi szerepe a legmeghatározóbb. A magyar államiság elmúlt ezer évében szinte mindig e hatalmaktól függött szabadságunk és alávetettségünk. A nagyhatalmak közül Németország a legfontosabb gazdasági és politikai szövetségesünk, a magyar külkereskedelem közel 30 százaléka német viszonylatban áll fenn. A világ vezető katonai, gazdasági és politikai hatalma az Egyesült Államok. A transzatlanti szövetség szabad akaratukból NATO-tagságunkkal intézményesült. A két állam méretéből adódó különbség folytán a politikai viszonyaink alakulásában meghatározó az amerikai adminisztráció külpolitikai iránya, Magyarország a legjobb, de mindenféle önfeladást nélkülöző szövetségesi viszonyban érdekelt. Kína a következő évtizedben a világ legnagyobb gazdasági teljesítményű országává válik. A kiegyensúlyozott politikai kapcsolatok mellett a dinamikusan növekvő üzleti lehetőségek kihasználása magyar nemzeti érdek. Kína a következő évtizedben a világ legnagyobb gazdasági teljesítményű országává válik. A kiegyensúlyozott politikai kapcsolatok mellett a dinamikusan növekvő üzleti lehetőségek kihasználása magyar nemzeti érdek.

Kárpát medence1

Magyar egyszeregy: Csak erős magyar állam nyújthatja a siker esélyét a magyaroknak

A történelmünk utolsó félezér évét a függetlenségért vívott harc jellemezte.

ILLIBERÁLIS hozzáadva 11 napja