LESZ, LESZ, LESZ

Magyar Levente: a magyar külpolitika feladata a béke biztosítása és gazdasági érdekek képviselete 2025. ápr. 7.

A mostani bizonytalan világpolitikai helyzetben a magyar külpolitika feladata, hogy biztosítsa az ország békéjét és a magyar gazdasági érdekek képviseletét, a döntéseinket a jövőben is a magyar érdekek melletti kiállás és nem az elvárásokhoz való igazodás mozgatja - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn egy budapesti konferencián.

Megfeszítetten kell dolgozni azért, hogy a gyülekező viharfelhőket elhárítsuk Magyarország egéről- mondta.

Ebben a helyzetben a külpolitikának nagyon észnél kell lennie és csak arra szabad fókuszálnia, hogyan tudja az ország békéjét megőrizni és a fejlődés feltételeit garantálni - jegyezte meg.

A kormányzat külgazdasági lépéseit összegezve elmondta: a 2019-ben elindított kifektetési programban támogatást elnyerő 254 magyar tulajdonú vállalat 17 országban 254 milliárd forint értékben hajtott végre beruházást. Megjegyezte: költségvetési helyzettől függően az év végén újabb pályázatot hirdethetnek.

A befektetések területén kiemelkedő év volt a tavalyi, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül megvalósított befektetések értéke átlépte a 10 milliárd eurót. A beruházásösztönző programban végrehajtott változások miatt a korábbi évekhez képest sokkal több, 24 cég jutott támogatáshoz.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2014-es átalakítása óta 2200 pozitív beruházási döntés született, amelyek összesen 60 milliárd euró értékű beruházást eredményeztek.

A befektetésösztönző rendszer finomhangolása folytatódik és a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés-innováció, a tudásintenzív és a technológiai átállást biztosító projektek támogatása. Felidézte, hogy a múlt heti magyar-kínai gazdasági vegyesbizottsági ülésen is elhangzott a kínai fél részéről, hogy a magyarországi befektetéseikben a tudásintenzív beruházások felé mozdulnak el.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetétben kifejtette: a pandémia és az ukrán háború kapcsán nem túlzás új világgazdasági rendszer létrejöttéről beszélni.

Hangsúlyozta: Magyarország a konnektivitásban, a világkereskedelem szabad működésében és nem a most kialakuló gazdasági blokkosodásban érdekelt. A gazdasági semlegesség stratégiája biztosítja, hogy Magyarország minden irányban fenntartsa gazdasági és politikai kapcsolatait. Kézzelfogható eredményei vannak ennek a stratégiának: az összes külföldi közvetlen működőtőke háromnegyede ázsiai országból érkezett. 2020 és 2023 után 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás - tette hozzá.

A keleti gazdaságok erősödése megteremtette a magyar kivitel folyamatos növekedését. A KKM a leggyorsabban fejlődő részeken nyitott képviseletet, hogy ezzel is segítse a magyar cégek piacra jutását - mondta.

Hangsúlyozta: a magyar külgazdasági stratégia fókusza, hogy minél több magyar vállalatot támogasson a külpiacra jutásban és az évről évre rekordokat döntő magyar exportteljesítményben egyre nagyobb legyen a magyar hányad.

Szijjártó Péter jelezte: a tárca a jövőben is szorosan együttműködik az MKIK-val a stratégiai megvalósításában.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntő beszédében kiemelte: a magyar gazdaság számára nincs más út, mint a technológia-intenzív fejlődés, mivel a munkaintenzív növekedés korszaka lezárult. Az új vezetőség feladata, hogy biztosítsa az exportpiacokra készülő vállalatok számára a szakmai tudást, képzési lehetőségekkel, üzleti fórumok, üzletipartner-találkozók szervezésével. Rövid távon a mesterséges intelligencia és az adatalapú elemzés is segítheti a cégek növekedését - jegyezte meg.

Egy felmérés adatait idézve elmondta: az exportáló magyar vállalatok fele tervez új piacok felé nyitni, 30 százalékuk jelezte, hogy egy-két új régió felé, minden ötödik 3-5 új régió felé nyitna.

mti/P7

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert