DR. MINISZTERELNÖK ÚR

Magyar Péter megpecsételte Sulyok Tamás sorsát, itt van Török Gábor jóslata 2026. júl. 15.

Török Gábor politológus közösségi oldalán sorra vette az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatos nyitott kérdéseket, köztük hogy aláírja-e Sulyok Tamás saját felmentését, és milyen taktikát választ majd az ellenzék az elnökválasztás során. Szerinte a bojkott és a jelöltállítás egyaránt komoly kockázatot rejt, és a mostani politikai szereplők könnyen ugyanabba a csapdába eshetnek, mint a 2010 és 2024 közötti ellenzék.

Török Gábor közösségi oldalán írta le véleményét az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. A politológus több kérdést is felvetett bejegyzésében, mint például, hogy Sulyok Tamás aláírja-e saját felmentését, illetve amennyiben nem, akkor milyen értelmezéssel küldi el a módosítást az Alkotmánybíróságnak. Továbbá hogyan reagál az Alkotmánybíróság, valamint mikor indítja el a Tisza Párt a megfosztási eljárást. Fontos szempontként említette meg, hogy a házelnök milyen szerepet játszik majd e folyamatban, ezt követően pedig kit jelöl köztársasági elnöknek a kormánypárt.

Ugyanakkor a politológus megjegyezte, hogy egy jelentős kérdés még nem merült fel: milyen taktikát választ az ellenzék. Bojkottálják-e az elnökválasztást, vagy legalább megpróbálnak-e saját jelöltet állítani alternatívaként. Török Gábor szerint ha jelölnek valakit, akkor ugyanaz történne, mint 1995-ben, viszont ha részt vesznek az eljárásban, akkor legitimálják azt. A bojkottal viszont azt fejezik ki, hogy illegitimnek tartják az új államfőt, de elmulasztanak egy lehetőséget az alternatívaállításra.

Ezzel pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk azzal a helyzettel szembesül a politológus szerint, mint a 2010 és 2024 közötti ellenzék, amely szintén nem tudott jó választ adni és profitálni a szituációból. 2010-ben Schmitt Pállal szemben a szocialisták a történész Balogh Andrást jelölték. 2012-ben Áder János neve már egyedül került a szavazólapra, s bár a DK szerette volna Iványi Gábort indítani, végül az MSZP, a DK és az LMP inkább bojkottálta a szavazást. 2017-ben Áderrel szemben Majtényi Lászlót indította az ellenzék, majd 2022-ben Novák Katalin ellenfele már Róna Péter lett. Majtényi 39, Róna 51 szavazatot kapott a parlamentben, politikai szerepük a későbbiekben nem volt. Végül 2024-ben Sulyok Tamás ismét ellenfél nélkül indulhatott, bár a Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP pedig Hack Pétert javasolta, egyikük mögött sem jöhetett össze a jelöléshez szükséges számú ajánlás a parlamentben − összegezte az előző államfőválasztásokat Török Gábor.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a mostani voksolás „csak átmeneti időre, az új alkotmány elfogadásáig szól, és feltehetően még ebben a parlamenti ciklusban sor kerülhet az államfő közvetlen megválasztására, egyáltalán nem mindegy, hogy mit kezdenek a mostani lehetőséggel a politika szereplői. A korábbi ellenzéki módszer minden stratégiát nélkülözött és semmilyen építkezésre nem volt alkalmas, meglátjuk, a maiak mire mennek”.

Forrás: index.hu