POSTALÁDA

Magyar szólások nyomában 2024. ápr. 13.

Mi az a fabatka, és miért rázzuk a rongyot? – Magyar mondások eredetének nyomában

Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy felfedjük néhány népszerű magyar szólás eredetét, és megnézzük, hogyan őrzik ezek a párszavas kifejezések a magyar őseink gondolkodásmódját.

Fabatkát sem ér

Az értéktelen dolgok minősítésére használt mondás „batka” szója egészen a 16. századig vezethető vissza. A cseh „babka” szóból származik, amely egy sziléziai és csehországi aprópénz neve volt. A babka annyira keveset ért, hogy csupán három darabjáért járt egyetlen krajcár. A „fa” előtaggal valószínűleg csak még nagyobb nyomatékot szerettek volna adni a minősített dolog értéktelenségének: nemhogy annyit nem ér, mint egy batka, hanem még egy fából készült batka értékét sem haladja meg.

Szidja, mint a bokrot

Ha valaki úgy képzeli, hogy őseink régen szó szerint bokrokkal veszekedtek, akkor nem jár messze az igazságtól. Igaz, nem ok nélkül szidalmazták szegény növényeket, hanem csak és kizárólag azért, mert úgy hitték, a bokrokban és cserjékben élnek a gonosz szellemek, akik elveszik az ember egészségét. Betegség esetén nem volt ritkaság azzal fenyegetni a bokrokat, hogy kivágják őket, ha nem veszik le róluk az ártást, amely megbetegítette őket.

Rázza a rongyot

A nagyzoló, flancoló emberekre használatos mondás eredeti „főszereplői” azok a nők voltak, akik szegényes öltözetben jártak, mégis úgy viselkedtek, mint az úrihölgyek – járás, illetve tánc közben dobálták a csípöjüket (divatos magyar kifejezéssel élve: riszálták). A rongy, amelyet a mondásban „rázunk” tulajdonképpen az ütött-kopott, viseletes ruhákra utal, amelyeket annak ellenére ráznak, hogy nem nagyon van miért.

Lóvá tesz

Miért épp „lóvá teszik” azt az embert, akit becsapnak? Egész pontosan azért, mert a népi hiedelem úgy tartotta, hogy a boszorkányok képesek voltak lóvá változtatni áldozataikat, és gyakorlatilag bármire kényszeríthették az emberből lett állatokat.

Kordában tart

Bármily meglepő is, a mondásnak semmi köze sincs mindenki szeretett Gyuri bácsijához és Klárikájához. A korda szó a latin „corda” kifejezésből ered, amely a szerzetesek csuhájának rögzítésére szolgáló kötél neve volt. A korda tehát a szerzetesi fegyelem jelképe, így nem meglepő, hogy ha „kordában tartunk valakit”, akkor azzal bizonyos szabályrendszer elfogadására kényszerítjük és féken tartjuk őt.

Sárai Erika

(Nyitókép: Sepehr Behnamifar - Unsplash