Magyarország a 38. 2024. febr. 16.

Nem a FIFA-ranglistán. Ott már jobban állunk. A 27-ikek vagyunk.

Az agyelszívási ranglistáról van szó.

Európai ország áll a tehetségek bevonzása és megtartása (ez az agyelszívás polkorrekt megfogalmazása) alapján összeállított rangsor élén, immár 10. éve. A friss, Globális Tehetség-versenyképességi Index alapján Magyarország a 134 országot felvonultató listán a 38. helyet szerezte meg.

Svájc megtartotta első helyét a tehetségek vonzása és megtartása alapján összeállított rangsorban, és ezzel egy évtizede uralja a listát az Insead által közzétett 2023-as Globális Tehetség-versenyképességi Index szerint.

Mit néz a versenyképességi index? Az index alapján a tehetségek versenyképessége azon politikák és gyakorlatok összességét jelenti, amelyek lehetővé teszik egy ország számára, hogy fejlessze és vonzza a humán tőkét. Az index egy input-output modell, amely egyesíti annak értékelését, hogy az országok mit tesznek a tehetségek előállítása és megszerzése érdekében (input), és milyen készségek állnak rendelkezésükre ennek eredményeként (output).

A lista elejét egyértelműen Európa uralja, azonban Szingapúr és az Egyesült Államok bejött a második és a harmadik helyre. Az adatok alapján Svájc a magas szintű szociális védelemnek és természeti környezetének köszönhetően végzett az első helyen. Szingapúr kapcsán a magasan képzett munkaerőt és az innovatív gazdaságot emelték ki, az USA-t pedig a világszínvonalú egyetemei és üzleti iskolái emelték ki a tehetségvonzás terén.

A jelentés szerint Kína az első helyen végzett a Kínát, Brazíliát, Indiát, Oroszországot és Dél-Afrikát tömörítő úgynevezett BRICS-országok között, de még így is csak 40. helyet sikerült megszereznie. India, a világ legnépesebb országa a 103. helyen végzett a 134 országot felvonultató listán. A szerzők szerint az üzleti hangulat visszaesése hátráltatta a tehetségek vonzását belföldön és a tengerentúlról egyaránt.

A nemzetek közötti verseny a tehetségekért a következő 10 évben még élesebbé válhat, mindeközben tovább nőhet a különbség a gazdag és szegény országok között, mivel a gazdagság és a tehetség közötti korreláció továbbra is erős.

A v4-ek fej fej mellett, kivéve Csehországot,az kicsit feljebb van. 

Pedig, ami "reklámot" kap Magyarország a felvilágosult ballibernyák Nyugattól élhetetlen, középkori Orbánisztan címen, csoda, hogy nem Csad szintjén van.

De erre a felmérésre is érvényes az alappremissza, hogy csak annak a mérésnek hiszünk, amit mi magunk hamisítunk!

Ugye, lampeszódai GVI?