7832

Mai evangélium 2025. jan. 18.

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:

„A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: »Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!« Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: »Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!« Az okosak ezt válaszolták: »Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!« Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: »Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!« De ő így válaszolt: »Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!«

Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!”

Mt 25,1-13

Elmélkedés:

Árpád-házi Szent Margit ünnepén Jézusnak azt a példabeszédét olvassuk az evangéliumban, amely a lakodalomra várakozó tíz szűzről szól. A példázat szerint öten nagyon előrelátóan tartalék olajat is vittek lámpásaikhoz, a másik öt azonban megfeledkezett erről. 

A vőlegény késése miatt a tartalék olajjal rendelkezők jutottak csak be az ünnepségre, a többiek lemaradtak, mert olaj vásárlásával töltötték idejüket.

A példázat a bevezető szavak szerint a mennyek országáról és annak eljövetelére való várakozásról szól. Emiatt helytelenül értelmeznénk, ha úgy gondolnánk, hogy önzőek és irigyek voltak azok, akik nem adtak olajukból a többieknek. 

A hagyományos magyarázat szerint ugyanis az olaj az emberi jócselekedeteket jelképezi, amelyek biztosítják az emberek számára az üdvösséget. Mások jócselekedeteivel dicsekedve nem juthat senki az üdvösségre, illetve ezek a jócselekedetek nem tulajdoníthatók el senkitől. 

A földi élet során mindenkinek elegendő ideje van ahhoz, hogy gondoskodjon a mennybe jutásról. Az üdvösség elnyeréséért való állandó fáradozás mindenkinek kötelessége és mindenkinek személyes felelőssége.

A szentek, s köztük a ma ünnepelt Szent Margit, abban példaképek számunkra, hogy soha nem tévesztették szemük elől az emberi élet végső célját, s állandóan arra törekedtek, hogy az örök életre jussanak. 

Legyen bennünk keresztény bölcsesség és gyakorlatias okosság! Gondoljunk mindig cselekedeteink és mulasztásaink következményére!

Forrás: Evangelium.katolikus.hu

Nyitókép: Magyar kurír.hu