ZSÍR

Mamma mia! Mi ez a hely? 2023. máj. 13.

Valamelyik nap a villamoson utazva a Spotify bedobta a Mamma Mia című musical zenéinek válogatását. Mit ne mondjak, volt mit csinálnom, hogy ne törjenek ki belőlem teli torokból a Dancing queen sorai. Minden igyekezetem ellenére azonban arra lettem figyelmes, hogy a lábammal dobolom az ABBA-slágerek ritmusát (ez azonban talán még a villamoson is az eltűrt kategóriába tartozik). Annyi időm sajnos nem volt, hogy hazaérve Mamma mia-maratont tartsak, de a görög vonalon maradva kissé beleástam magam a görög szigetcsoportok varázslatos világába. Most pedig hoztam egy kis ízelítőt a kék-fehér színekben pompázó, örök kedvenc Szantoriniről, hátha valaki épp lázasan próbálja eldönteni, merrefelé vegye az irányt a hamarosan esedékes nyári kiruccanásán.

Görögország ékszerdobozkája, Szantorini

A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja tulajdonképpen vulkanikus robbanás maradványa. Az 1645-ös thérai vulkánkitörés, amelyet Théra-kitörésnek, minószi kitörésnek vagy Szantorini-kitörének is nevezünk, nagyban közrejátszott a minószi civilizáció pusztulásában. A robbanás ugyanis akkora erejű volt, hogy feltételezhetően földrengést és szökőárat idézett elő, melyek nem csak a szigetlakók, hanem a közeli Krétán és az Égei-tenger partvidék szigetein élő civilizációk vesztét is okozták. A vulkánkitörési index szerint a kitörés 6-os és 7-es erősség közti volt és mintegy 60 km³-nyi sziklát hányt szét az éterben.

Szantorini (régi elnevezése szerint Théra) szigetének teljes népessége körülbelül 17 000 fő. A sziget tulajdonképpen egy szigetcsoport, amelynek fő szigetét Thérának nevezik, és már az alakja is arról árulkodik, hogy bizony egy vulkánból keletkezett, ennek köszönhető a kráterszerű kialakítás is, a kaldera, melynek java részét tenger borítja.

A sziget festői fővárosa, Fíra a kaldera felső peremén, 260 méterrel a tengerszint felett fekszik, és lélegzetelállító kilátást nyújt az Égei-tengerre valamint Nea Kameni szigetére. Fíra településnek körülbelül 2100 lakosa van. A szigetcsoport turistaoázisává nőtte ki magát. A kaldera pereme mentén tovább haladva a híres Oia falu látványában fürdőzhetünk, amely a lávasziklába vájt házaknak köszönhetően olyan, akár egy műalkotás. Oiát tartják a legalkalmasabbnak a naplemente megcsodálására is. A sziklatetőn elhelyezkedő kis település hemzseg a boltoktól, kávézóktól, tavernáktól és pici, autentikus falatozóktól. Kötelező program ellátogatni ide a szigetcsoportra érkezőknek.

Szantorini szigete nem csak a festői látványról és az utánozhatatlan atmoszférájáról, hanem a boráról is híres. Minden jel arra utal, hogy a szőlő nagyon kényelmesen érzi magát a vulkanikus talajban, ezért az itteni bortermő vidék borai nagy hírnévnek örvendenek. Érdekes azonban, hogy míg a bor ilyen finom, a csapvíz koránt sem az. A csapvíz ihatatlan a szigeten, hatalmas tartálykocsik hordják szét az ivóvizet a településeken, ezért nem ajánlatos a csapból vizet vételezni, mert állítólag már az íze is katasztrofális (hát még a mellékhatásai milyenek lehetnek). A további érdekesség talán nem is lesz érdekesség azoknak, akik már jártak Görögországban. A víznyomás gyérsége és a csövek minősége miatt a használt klotyópapírt nem szabad a vécébe dobni, hanem a klotyó melletti kukába kell helyezni. Undi? Igen. A dugulás még undibb? Igen, az, ezért érdemes komolyan venni ezt a számunkra roppant kellemetlennek tűnő aranyszabályt.

Szantorini strandjai meglepő mód sötét színűek a jól megszokott aranybarna homok helyett. Ez azonban nem riasztja el a turistákat attól, hogy a nyári hónapokban megrohamozzák a partszakaszokat. A sziget egyébként elképesztően népszerű a turisták körében. 2019-ben például rekordmennyiségű kiránduló ostromolta meg, közel 2 millióan voltak rá kíváncsiak. A szálláshelyek egyébként Szantorini sztár státuszából kifolyólag elég borsosak, ezért érdemes egy lépéssel a turistadömping előtt járni, és időben lefoglalni a szállás – és persze a repjegyeket is!

Sárai Erika

nyitókép: hotels.com