AMMARHA!

Már megint az a fránya infláció… 2022. okt. 12.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az infláció fogalmával, de csak kevesen tudják, mit is takar valójában. Célom, hogy pénzügyi szakkifejezések csattogtatása nélkül ismertessem meg az olvasóval az infláció kiváltó okait és mérését, végül pedig felsorolok néhány jól bevált védekezési praktikát is.

Mi az infláció?

Nagyon röviden megfogalmazva, az infláció a pénz elértéktelenedését, az árak folyamatos és tartós növekedését jelenti. Mivel a legtöbb termék és szolgáltatás ára megemelkedik, az embereknek a szokásosnál jobban meg kell gondolniuk, mit helyeznek a bevásárlókosarukba. Képzeljük el, hogy valaki ugyanazzal a bevásárlólistával megy el vásárolni minden egyes hétvégén ugyanabba a boltba, ugyanannyi pénzzel a zsebében. Egy idő után sajnálatos módon nem fogja tudni megvenni az összes árucikket a listáról, ugyanis nem fog beleférni a büdzsébe.

Mi okozza az inflációt?

Az inflációnak két főbb kiváltó okát szeretném megemlíteni: a keresleti nyomást és a növekvő költségeket.

     1. Keresleti nyomás

A keresleti nyomás az, amikor az árak emelkedésének hátterében a megnövekedett kereslet áll. A pénz mennyisége ilyenkor érezhetően gyorsabban nő, mint a vásárlók rendelkezésére álló árucikkek és szolgáltatások kínálata. A keresleti nyomást kiválthatják a megemelkedett bérek, (amikor az emberek több pénzhez jutnak, így többet is szeretnének vásárolni), a pénznyomtatás, (amelynek köszönhetően az állam több pénzt tesz bele a gazdasági körforgásba) és a kamatcsökkentés is, (amelynek hatására az emberek merészebben vesznek fel hitelt és vásárolnak ingatlanokat). Összefoglalva tehát keresleti nyomás által bekövetkezett inflációról akkor beszélhetünk, ha nő a gazdasági körforgásban lévő pénz mennyisége.

Vegyük példának az állami támogatások által generált inflációt. Biztosan mindenki hallott már a magyarországi CSOK, tehát a családi otthonteremtési támogatásról. Mivel az emberek sokkal kedvezőbb feltételek mellett juthattak hozzá hitelhez, az ingatlanok iránti kereslet is jelentősen megnőtt, ez pedig nagymértékben megemelte a magyarországi lakáspiaci árakat.

     2. Költséginfláció

Az infláció ezen fajtájáról akkor beszélhetünk, ha az ár növekedését egy nehezen nélkülözhető termék árának emelkedése okozza. Erre egy nagyon jó példa a jelenleg is fennálló mikrochiphiány, ami elengedhetetlen alapeleme a legtöbb elektronikai cikknek.

A költséginfláció sok esetben alakul ki rugalmatlan kereslet esetén. Ez nagyjából annyit takar, hogy az adott termék/árucikk helyett nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) lehet alternatívát találni. A mikrochipgyártás sok erőforrást igénylő folyamat, ezért csupán egy-két cég vállalkozik rá. A chipek gyártása a Covid19 következtében jelentősen lecsökkent, kevesebb chip került a piacra, ez növelte a beszerzési árakat, a mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök iránti kereslet azonban változatlan maradt (egyes országokban még nőtt is), így az áruk is megemelkedett.

Nem felejthetjük ki a költséginfláció iskolapéldát, az üzemanyagárakat sem. Persze 

dönthet úgy az ember, hogy heti hét nap autózás helyett öt napot biciklivel közlekedik majd, hogy csökkentse az üzemanyag okozta anyagi terheket, a nagyvállalatok számára azonban ez nem járható út. 

Előbb utóbb az összes olyan termék drágább lesz, amelynek szállításához üzemanyagra van szükség, hiszen a cégeknek be kell építeniük az üzemanyag okozta magasabb költségeket az áraikba.

Az infláció mérése

Biztosan sokan elgondolkodtak rajta, ki vagy mi határozza meg, mekkora épp az infláció. Lehetséges ezt mérni egyáltalán? A válasz: igen, lehetséges. A fogyasztóiár-index segítségégével. Ehhez szükség van egy olyan listára, melyen egy átlagos fogyasztó egy év alatt megvásárolt termékei és szolgáltatásai szerepelnek. Ezt a listát fogyasztói kosárnak nevezzük. A fogyasztói kosár élelmiszereket, szolgáltatásokat, ruházkodási cikkeket, szeszes italt és dohányárut, háztartási energiát és tartós fogyasztási cikkeket tartalmaz. Mivel egy átlagos kosárról beszélünk, a mutatók soha nem lesznek 100%-osan pontosak, hiszen minden háztartás más-más dolgokat vásárol. A kosárnak egy ország átlagos vásárlási szokásait kell tükröznie, így ha alaposan utánanézünk, biztosan találunk a termékek között olyat, amelyet egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vásárolunk. Az inflációs rátát úgy számolják ki a statisztikusok, hogy a fogyasztói kosár teljes költségét összehasonlítják az előző évek számításaiból kapott adatokkal.

Hogyan védekezzünk az infláció ellen?

A lehető legrosszabb, amit tehetünk az az, ha a párnánk alatt tartjuk a pénzünket, hiszen szépen lassan el fog értéktelenedni. Lehet, hogy a jelenlegi spórolt pénzünk áráért egy jobb minőségű használt autót is vásárolhatnánk, de ugyanez a pénz pár év múlva már csak egy leharcoltabb motorkerékpárra lesz elég. Nem árt tehát tisztában lennünk azzal, mit tehetünk az infláció ellen.

• Befektetés

Az egyik legáltalánosabb módja a pénzünk értékének megőrzésére a befektetés. Ez a cikk természetesen nem befektetési tanácsadás, de még csak nem is ajánlás. Minden ember egyedi anyagi háttérrel rendelkezik, ami az egyik félnek még belefér, az másoknak jelentős kockázattal jár, így 

a „mibe érdemes befektetni?” kérdésre nincs általános válasz. 

Fontos, hogy kellő mennyiségű kutatómunkát végezzünk és figyelembe vegyük az egyéni anyagi helyzetünket a befektetési döntések meghozatala során.

Dönthetünk úgy, hogy értékálló nemesfémekbe fektetjük a pénzünket, például aranyba, ezüstbe, platinába. Vásárolhatunk ingatlant, melynek az értéke folyamatosan nő, és azon túl, hogy megvéd az inflációtól, még plusz bevételt is generál. Indexkövető ETF-ekbe is fektethetjük a tőkénket, amely nagyjából azt jelenti, hogy az ember egyszerre vásárolhat meg akár több ezer kötvényt vagy részvényt. Ez egy hosszabb távú befektetés ugyan, de szinte garantáltan megvédi a pénzt az elértéktelenedéstől, hiszen magasabb hozamot generál, mint az infláció mértéke. Ez az ingatlanvásárlással szemben azért előnyös, mert nem kell nagy mennyiségű kezdeti tőkével rendelkeznünk ahhoz, hogy belevághassunk. A részvényekkel hasonló a helyzet, de nagyobb befektetési tudás szükséges hozzá, mert a portfóliót az ETF-ekkel ellentétben saját magunknak kell összeállítanunk, nem egyszerre vásároljuk meg őket. A részvények nagyobb hozamot eredményezhetnek ugyan, de szakértelem hiányában jelentős kockázatot is rejtenek.

Természetesen rengeteg egyéb befektetési forma létezik még, amivel hatékonyan védekezhetünk az inflációval szemben, itt csupán néhány lehetőséget mutattam be. Nagyon fontos kiemelni, hogy 

a befektetések bizonyos formái magas szintű pénzügyi jártasságot igényelnek, így, ahogy azt már korábban is említettem, mindenképp alapos kutatást kell végezni, vagy független tanácsadó véleményét kérni, mielőtt e mellett döntünk.

Összefoglaló

A folyamatosan növekvő pénzmennyiség inflációhoz vezet, amely alól egyetlen ország sem bújhat ki. Az inflációnak számos jótékony hatása van. Folyamatos mozgásban tartja a gazdaságot, befektetésre ösztönöz, a vállalatoknak pedig bizonyos szinten tervezhetőséget jelent a jövőre nézve. A fix munkabérrel rendelkező emberek számára azonban, akik csak kis mértében képesek növelni a havi bevételüket, (vagy egyáltalán nincs lehetőségük erre), több szempontból negatív jelenség. Mindenképp előnyös, ha nem hagyjuk elinflálódni a pénzünket. Ehhez azonban fontos megtalálnunk a számunkra legmegfelelőbb, kis vagy vállalható kockázattal járó befektetési formát.

Sárai Erika