CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Marine Le Pen: Franciaországnak ki kellene lépnie a NATO integrált katonai parancsnoki struktúrájából 2026. máj. 23.

A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán. 

Marine Le Pen ismét felvetette, hogy az országnak ki kellene lépnie a NATO integrált katonai parancsnoki struktúrájából, miközben továbbra is a szövetség tagja maradna. A lengyel állami hírügynökség szerint a francia politikus úgy látja, ezzel Párizs megőrizhetné katonai együttműködési képességét a szövetségeseivel, ugyanakkor lényegesen nagyobb önállóságra tehetne szert. A BFMTV televíziónak adott interjújában Le Pen egyértelműen úgy fogalmazott, hogy Franciaországnak a NATO-ban kell maradnia, de el kell hagynia az integrált parancsnokságot.

A Nemzeti Tömörülés politikusa emlékeztetett arra is, hogy Franciaország korábban már volt hasonló helyzetben. Az ország 1966-ban, Charles de Gaulle elnöksége alatt egyszer már elhagyta a NATO katonai struktúráit, és csak Nicolas Sarkozy 2009-es döntésével tért vissza azokhoz. Marine Le Pen valójában évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy Franciaországnak nagyobb önállóságra van szüksége a katonai és külpolitikai kérdésekben, a NATO kereteit pedig túl szűkösnek találja ehhez. Az integrált katonai parancsnokságot többször is olyan rendszernek minősítette, amely túlzottan az amerikai vezetésű NATO-struktúrákhoz köti a francia haderőt. Le Pen felfogása szerint Franciaország nukleáris nagyhatalom és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, ezért nem szabad automatikusan igazodnia Washington stratégiai prioritásaihoz. Ezt a francia és a nemzetközi politika ugyan szereti NATO-ellenességként beállítani, holott a jobboldali párt szerint igazából csak egy szuverenitási reformtörekvésről van szó.

A felvetésre Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is reagált a NATO-tagállamok külügyminisztereinek svédországi találkozója előtt, és élesen bírálta a javaslatot. A tárcavezető szerint azok a politikusok, akik a NATO-ból való visszalépést szorgalmazzák, felelőtlen álláspontot képviselnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy több szövetséges ország közvetlenül érzékeli az orosz fenyegetést, ezért egy ilyen lépést a nemzetközi közösség akár a szolidaritás meggyengüléseként is értelmezhetne.

Miközben Le Pen már a 2017-es és a 2022-es elnökválasztási kampányában is következetesen támogatta a NATO integrált katonai parancsnokságából való kilépést, párttársa, Jordan Bardella az utóbbi időben jóval óvatosabban nyilatkozott a kérdésről. Bardella korábban kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború lezárása előtt egyáltalán nem támogatná Franciaország kivonulását a NATO katonai struktúráiból. Ez a belső dinamika a közelgő elnökválasztás miatt is érdekes, hiszen Marine Le Pen egyelőre továbbra is indulni akar a 2027-es francia elnökválasztáson, bár ezt a szándékát egy folyamatban lévő bírósági ügy még áthúzhatja. 

Ha végül nem vehet részt a választáson, a jobboldali politikai tábor várható jelöltje éppen Jordan Bardella lehet, aki a jelenlegi felmérések szerint akár még jobb esélyekkel is vághatna neki a küzdelemnek.

Mandiner