POSTALÁDA

Marosvásárhelyi fekete március 2026. márc. 21.

„A padlásra menekültünk, ott elbarikádoztuk magunkat, hátha megmenekülünk […] a védelmünkre kiszemelt katonák még csak meg sem kísérelték akadályozni a tömeget.”

– Sütő András

36 éve, 1990. március 19-én kezdődött a marosvásárhelyi „fekete március” néven elhíresült magyarellenes pogrom.
Az 1989-es romániai rendszerváltoztatást követő hetekben úgy tűnt, hogy a romániai nemzetiségi együttélés új alapokra helyezhető. A forradalom során egymás mellett küzdő magyarok és románok közös tapasztalata és Tőkés László személye azonban gyorsan háttérbe szorult, amikor a hatalom megőrzéséért küzdő posztkommunista elit politikai céllal a nemzetiségi feszültségek tudatos felkorbácsolásához nyúlt.

1990. március 19-én Marosvásárhelyen a környező falvakból szervezetten beszállított román csoportok rátámadtak az anyanyelvi jogaikért békésen demonstráló magyarokra. A dezinformáció, a nacionalista uszítás és a hatóságok passzivitása erőszakba torkollott. 

A „fekete március” során három magyar vesztette életét, és több mint háromszázan megsebesültek, ekkor vesztette el bal szeme világát Sütő András író is.


Másnap azonban fordulat következett be, a környékbeli romák Puczi Béla vezetésével „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” kiáltással siettek a lakosság segítségére, és döntő szerepet játszottak a román tömeg kiszorításában. 

A fekete márciust követően több magyar anyanyelvű lakossal szemben indult eljárás, miközben a tényleges tetteseket sosem vonták felelőségre.