A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Img 0548

Marvel: Echo – van remény? 2024. jan. 17.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A képregényeit filmre vivő Marvel Studios mélyrepülést vett, ezt már tényként kijelenthetjük. Viszont az is egyre inkább egyértelmű, hogy ezt ők is felismerték, ezért több irányba is elindultak a változás útján. Az egyik ilyen próbálkozás, a leggyengébb mozis eredményeket hozó Marvelek csak tovább ásta azt a bizonyos gödröt, de most itt van az Echo című sorozat, ami újra lélekkel töltheti fel a megfáradt stúdiót. Annak ellenére, hogy a Marvelekhez hasonlóan ugyanúgy női főszereplő történetét meséli ez az Echo, sokkal sötétebb, mélyebb, és valahol egyszerűbb, kissé földhözragadtabb történetet kapunk.

A Disney+ felületén debütált sorozat nekem sok szempontból a Fekete párducot idézte, hiszen egy kis kultúrkörön alapszik a történet. Egy régi mítoszon, mesén, amit minden kisgyermek ismer a közösségben, mégpedig a világuk teremtéséről. Maya sok szempontból hátrányos helyzetű, hiszen apja bűnöző, aki Fisknek, az alvilág hírhedt urának dolgozik, az anyja anyja autóbalesetben halt meg még gyermekkorában.

Maya ráadásul még meg is süketült és az említett baleset következtében amputálták az egyik lábát – nem egy tipikus szuperhős-alapanyag.

Maya nagyanyja a lánya haláláért annak férjét okolja, akit ezért elzavar, még azon az áron is, hogy a kislányt is kiragadják környezetéből, elszakítják a gyökereitől. Ezt követően az apja mellett, az ő életét éli, míg azt egy rejtélyes szamuráj meg nem öli a férfir.

A harcművészetekben magasan képzett Fiskre mint nagybátyjára tekint, majd Sólyomszemnek és Daredevilnek köszönhetően rájön, hogy kihasználják, és maga Fisk áll az apja halála mögött is. Ekkor

a világtól kiábrándulva, a múlt elől menekülve visszatér a szülővárosába. Csak hát persze a múlt nem marad New Yorkban, és így szembesül az elveszített gyökereivel is.

A kedvenc karakterem egyértelműen Chula, a nagymama. Őt tartom a legtöbb réteget felvonultató karakternek, még annak ellenére is, hogy kezdetben rendkívül ellenszenves volt. De ahogy fokozatosan értettük meg – nem csak a múltját, de hogy mit miért tett, és hogy próbál együtt élni a jóval és a rosszal is. Talán ő

az egyik legemberibb karakter a Marvel univerzumban.

A történet nem túlzottan összetett, kissé kiszámítható, de mégis, ami engem a legjobban megragadott, az az indián kultúra bemutatása, jelenbe helyezése volt.

Nem hiszem, hogy ez az öt részes minisorozat meg tudja menteni a Marvel univerzumot, viszont talán jó irányba tudja terelni.

Én nagyon szurkolok nekik. Talán ha több játékidővel terveztek volna és jobban felidézik a Daredevil és Sólyomszem sorozatok eseményeit, hiszen nem mindenki ismeri töviről hegyire az összes sorozatot. Vagy ha még mindet látja is, nem minden marad meg az emlékezetben. Főleg, hogy eredetileg is hat részesre tervezték, sőt az egyes epizódokat is rövidebbre szabták az eredetileg tervezetthez képest. Nem hiszem, hogy az év végével, ha majd toplistát állítunk, az Echo ott lesz a legjobb 10 vagy akár a 20 között, de messzemenőleg nem is időpazarlás rá szánni az időnket.

Én jó szívvel tudom ajánlani azoknak, akik egy kicsit fanyarabb Marvel-világra vágynak, vagy akiket érdekel, hogy más kultúrkörök hogyan tudnak szerves alkotóelemi lenni egy egyszerű akciófilmnek.

Nyitókép: Disney

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!