ZSÍR

Mary 2022. okt. 28.

„Regény egy kivételes nőről, aki mindennel dacolva megalkotja Frankenstein szörnyének történetét.”

Ha épp azon töröd a fejed, mit olvass az egyre hidegebbre forduló őszi estéken, vagy bővíteni szeretnéd a karácsonyi könyvkívánságlistádat, ne keresgélj tovább!

November 7-én ugyanis megérkezik a könyvesboltokba Anne Eekhout lebilincselőnek ígérkező regénye egy különleges nőről, aki mindössze 18 éves volt, amikor megfogalmazódott benne a világirodalom híres szörnylényének története.

Mary Wollstonecraft Shelley

William Godwin író és filozófus, és Mary Wollstonecraft, a női egyenjogúságért küzdő írónő egyetlen lánya. 1812-ben találkozott a fiatal költővel, Percy Bysshe Shelleyvel, akivel 1814 júliusában Franciaországba szöktek. A pár 1816-ban, Shelley feleségének öngyilkossága után házasodott össze. Tragédia követett tragédiát. Mary és Percy három gyermekét is elveszítette, így a szomorúság az életük szerves részévé vált. A vagyonból kitagadott fiatalok nyomorgó életet éltek egészen Percy 1822-ben bekövetkezett haláláig. Ekkor Mary visszatért Angliába, apósától kikönyörgött kis összegű apanázsból élt és az írásnak, valamint egyetlen életben maradt gyermeke, Percy Florence Shelley nevelésének szentelte magát.

Frankenstein szörnyének születése

Mary, Percy és Claire, Mary mostohatestvére az angol irodalom jól ismert alakjával, Lord Byronnal tölti az 1816-os nyarat a Genfi-tónál. Az éjszakába nyúló tartalmas, filozófiai töltetű beszélgetések és a tavi csónakázások ihlették a sokak által első science fiction regényként számontartott Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című művet.

„Egyik este zivatar tombol odakint, a barátok laudánummal fűszerezett bort isznak a tűz mellett, és kísértethistóriákkal szórakoztatják egymást. Lord Byron azt javasolja, mindegyikük írjon egy szellemtörténetet, Mary pedig elszántan lát munkához: felidéz egy néhány évvel azelőtti skóciai nyarat, amit barátnőjével, Isabellával töltött. A két vakmerő lány különleges fantáziavilágot teremtett, és annyira beleélték magukat a játékba, hogy néha már maguk sem tudták megkülönböztetni, mi a képzelet, és mi a valóság, és szentül hitték, hogy szörnyetegek leselkednek rájuk.”

- olvashatjuk az előjegyezhető könyv összefoglalójában a Libri.hu oldalán.

Amikor két évvel a regény megszületése után a történet végre nyomdába került, a szerzőnő neve sehol sem volt feltüntetve. Azóta bizonyított tény, hogy Percy besegített Marynek az írásban, azonban az az elmélet, mely szerint szinte az egész könyvet a férje írta, nem nyert bizonyítást.

A lényről

A történet szerint Frankenstein megalkotja a szörnyszerű lényt, majd magára hagyja. A lény nem kísértet vagy démon, hanem egy hús-vér ember. Fokozatosan kezdi megismerni a világot, megtanul beszélni és olvasni is. Szeretné megismerni az embereket, de mindenki menekül előle. Magányosnak és kitagadottnak érzi magát, a kudarcok sorozata gonosszá teszi. Sorra megöl minden Frankensteinhez közel álló személyt. 

A műelemzések szerint Frankenstein Isten szerepét veszi át a történetben, ám ahelyett, hogy tette következményeivel szembe nézne, megfutamodik. A lény számon is kéri Frankensteintől tettét:

„Emlékezz rá, én a teremtményed vagyok. Ádámodnak kéne lennem, de olyan vagyok, mint a bukott angyal, akit megfosztasz minden örömtől, pedig nem is tett semmi rosszat. Mindenütt boldogságot látok, s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve. Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont..”

(Frankenstein, avagy a modern Prométheusz, Göncz Árpád fordítása)

Sárai Erika