AMMARHA!

Matovič pártja nem szarozik: ha nő az államadóság, csökkenjen a politikusok bére 2026. okt. 12.

Újszerű gazdaságpolitikai ösztönzővel állt elő a Slovensko mozgalom: ha az állam veszteségesen gazdálkodik és tovább adósodik, a politikusok se kapják meg a teljes fizetésüket. Michal Šipoš és Július Jakab javaslata alapján a képviselők, a miniszterek, sőt még az államfő bére is akár a felére csökkenhetne. Vagyis a költségvetési hiány végre nemcsak egy Excel-táblázatban fájna a politikusoknak

Az ellenzéki mozgalom hétfőn nyújtotta be törvényjavaslatát a parlamentbe. A szabály meglehetősen egyszerű lenne: amíg a politikusok nem állítják meg az ország további eladósodását, addig nem jár nekik a teljes fizetés.

Šipoš szerint elfogadhatatlan, hogy miközben az emberek magasabb árakkal, díjakkal és adókkal szembesülnek, a politikusok fizetése tovább emelkedik. A párt ezért 

50 százalékos bércsökkentést javasolna a parlamenti képviselők, a kormánytagok és a köztársasági elnök esetében.

Ha valaki attól tartana, hogy a rendelkezés csak afféle jelképes büntetés lenne, az bizony meglepődik, a költségvetési számok alapján egyhamar aligha vehetnék fel a honatyák a teljes fizetésüket.

A 2027-es költségvetési tervezet ugyanis 7,44 milliárd eurós hiánnyal, a GDP 4,94 százalékának megfelelő deficittel számol. 

Az ellenzék arra is rámutat, hogy három konszolidációs csomag után a hiány lényegében ismét ott tart, ahol 2023-ban volt – csak közben magasabb lett az adósság, az adóterhelés és az állami kiadás is.

Konszolidáció mindenkinek – majdnem mindenkinek

A javaslat mögött természetesen ott van a politikusi fizetések régi vitája is. A képviselői alapfizetés az átlagbérhez kötődik, így annak emelkedésével automatikusan nőhet. Egy parlamenti dokumentum szerint a képviselők alapbére 2025-ben havi 3886 euró volt, 2026-ra pedig már 4228 eurós összeggel számoltak. Ehhez jönnek még a különböző költségtérítések és egyéb juttatások.

A kormánytagok jövedelme körül különösen nagy vita alakult ki, miután 2024-ben jelentősen megemelték a miniszterek adómentes átalány-költségtérítését. A lépés azért is kapott kritikát, mert miközben az adósságfék miatt a hivatalos fizetések emelkedése korlátozott, a költségtérítések növelésével 

a tényleges jövedelem mégis jelentősen nőhetett.

A Slovensko mozgalom most lényegében azt mondja: ha már a lakosságtól konszolidációt kérnek, legyen a politikai vezetésnek is saját, személyre szabott konszolidációs csomagja. A párt ráadásul kijelentette, hogy a politikusi fizetések csökkentése feltétele lenne annak is, hogy egy jövőbeli kormányba belépjenek.

Az adósság közben nemigen hatódik meg

A Költségvetési Felelősségi Tanács számításai sem festenek különösebben vidám képet. A testület szerint Szlovákia bruttó államadóssága 2025-ben a GDP 61,6 százalékát érte el, 2026-ban 64 százalékra nőhet, 

további érdemi intézkedések nélkül pedig 2029-re akár 74 százalékra emelkedhet.

Három konszolidációs csomag után tehát az ország továbbra is a legszigorúbb adósságféksávban mozog. Eddig erre a problémára jellemzően adóemeléssel, újabb bevételekkel és a lakosságra rakódó terhek növelésével keresték a megoldást.

A Slovensko mozgalom most egy merőben szokatlan új célcsoportot talált a megszorításokhoz:

magukat a politikusokat.

Hogy a javaslatból lesz-e valami, az természetesen a parlamenti többségen múlik. Az ötlet mindenesetre szinte már a régi matoviči magasságokba emelkedően populista és demagóg: ha az ország pénzügyei rosszul teljesítenek, legalább azok fizetésén is látszódjon, akik az ország pénzügyeiről döntenek.