ZSÍR

Mátyás korabeli állapotában újul meg a visegrádi várrendszer 2024. márc. 14.

2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára tervezik az egykori királyi központ teljes rekonstrukcióját. A 2021-ben bejelentett projekt keretén belül megkezdett régészeti feltárások során egy eddig ismeretlen ferences kolostort találtak a régészek, amit a Várkapitányság szintén fel fog újítani.

Noha a Visegrádban zajló felújítási munkálatok már folynak egy ideje, érdemes megemlékeznünk róla, hiszen a magyar történelem egyik kiemelt helyszínéről van szó, ahol olyan események zajlottak a 14. században, melyek máig összekapcsolják a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket és immáron a szlovákokat is a nyugati zsarnokság elleni harcukban. 

A kiemelten fontos stratégiai helyen elhelyezkedő fellegvár helyén már a vár építése előtt is létezet erődítmény, hiszen a térségben kelták, germánok, rómaiak, avarok és szlávok is laktak. Nagy Konstantin római császár idejében épült a Pons Novatus castrum a Sibrik-dombon, aminek romjai máig láthatók. Visegrád első vára erre a castrumra épült, ám a tatárjárás során megsemmisült. 

A mai várrendszert IV. Béla és Mária királyné kezdte el építtetni a 13. század derekán, ekkor épült meg a fellegvár, az alsóvár, a Salamon-torony, a vízibástya és a hegyoldalon végigfutó zárófal.

A város és a vár első virágkorára azt követően került sor, hogy Anjou Károly (Károly Róbert) visszafoglalta az erődrendszert Csák Mátétól. Károly király a zord vár helyett kényelmes királyi palotát építtetett a Duna partján. A város Károly uralkodása idején, 1335-ben látta vendégül János cseh és Kázmér lengyel királyt, valamint Károly morva őrgrőfot, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász hercegeket. A királytalálkozó során sikerült kibékítenie a hosszú idő óta hadakozó cseh és lengyel királyt, valamint gazdasági és katonai szövetséget is kötöttek az uralkodók.

Az Anjouk magyarországi ágának kihalásával lassan eljelentéktelenedett Visegrád, ám Hunyadi Mátyás uralkodása idején ismét virágzásnak indult a város a nagyszabású építkezéseknekés  átépítésknek köszönhetően.  

A török hódítások, majd az Habsburg uralom idején a vár egyre inkább elveszítette jelentőségét, 1702-ben I. Lipót császár parancsára pedig felrobbantották.  

Az 1960-as években kezdődött meg Visegrád történelmének tudományos feltárása, ezzel együtt pedig a helyreállítási munkálatok is, most pedig a várrendszer teljes helyreállítása folyik, mégpedig annak teljes pompájában. Az alábbi videóból meg lehet ismerni a vár történetét.

A 2021-ben bejelentett rekonstrukció a visegrádi várrendszer legszebb, legteljesebb állapotát igyekszik megidézni, amikor a Herkules-kútból ünnepnapokon bor folyt Mátyás királyunk szépség iránti rajongásának közepette.

A vár rekonstrukiciójáról a Visegrád Reneszánsza Facebook oldal számol be:

Nyitókép: Visegrád Reneszánsza Facebook oldal