LIBERNYÁKULUM

Mégis támad a melegfront Budapesten 2022. ápr. 26.

A Mi Hazánk politikai pártnak köszönhetően nem lesz Pride nevű provokáció az Andrássyn. Más időpontban vonulhatnak csak a deviánsok. 

Az idei menet nagyobb lesz, mint eddig bármikor. Több tízezer ember fog megmozdulni és kiállni az LMBTQ jogokért. Hangosabbak leszünk, erősebbek, a Karmelitából, a Holdról, és még a Szíriuszról is látszani fogunk – írják a szervezők. 

Nem mindegy, mit jelent az, hogy család. A család az család, szerintem is: tehát nem érzet meg metafora, hanem apa, anya, gyerekek. Hogy ez kinek fáj, ki nem érti, én fel nem foghatom. Nem, nem minden család. És definiálni kell a fogalmat, minden jogaszabály definícióval indul, mert a törvények, intézkedések, a politika a pontosan értett szavakon alapulnak: családtámogatás, családi adókezdevezmény, családi belépő...

A szakadék nem a nyitott gondolkodásúak és a homofóbok között van, hanem azok között, akik elidegenítették, szórakozásnak és kipakolandónak gondolják a szexualitásukat, kívánságalapon válogatnak, meg azok között, akik szemérmesen, emberien élik meg, tisztelettel, alázattal, intim csendességben. Én, aki nem társkeresőzöm, nem írok álmenő eszmefuttatásokat a vágyaimról, kalandjaimról, a szexualitást szentnek, életlehetőségnek tartom, nagy vonzalomhoz vagy meghittséghez kötöm.

Nem értem, mitől lett politikai téma, hogy ki mit érez, hogyan szexel, kire vágyik.

Én a tárgyiasítást, menősködést, hasrsányságot utasítom el, ha elidegenítő, amit képviselnek, jogként meg menőségként jelenítik meg az intim életüket. 

A szex nem szórakozás, a gyerekvállalás nem vágy dolga és főleg nem jog.

Ha meleg párok jogként követelnek gyereket, házasságot, akkor ők nem értik, mi minden következik az ivaros szaporodásból. Nő mindenképpen kell, őt kiiktatni a gyerek életéből visszaélés. Gyerekhez jutni a heteróknak sem jog, hanem ettől sokkal több.

Az azonos nemű pároknak biztosított a regisztrált élettársi kapcsolat, a büntető törvénykönyvben minősített eset, ha valamely kisebbség sérelmére követnek el bűncselekményt. Az alkotmányban lehetővé tették, hogy polgári jogi igényt terjesszen elő az, akit kisebbséghez tartozása miatt ért sérelem. Fogalmam sincs mit követelnek még.

A szexualitás nem szabadna politikai kérdés legyen, sőt 1968 előtt erről nem is volt szó. Hazánkban 1997-től tartják a buzifelvonulást. Ez egy jelenkori deviáns hadüzenet a társadalom normalitása ellen. Nem kell kimenni, hogy ezt tudjuk, hiszen ott vannak a képek bizonyítékként. A sok aberrált félmeztelen, szőrös seggel vonaglik, keresztény és Magyar jelképeket gyaláznak. De ott volt még az a tüllboás transzvesztita, meg a tangás pár, női ruhába öltözött pasi, meg egy csomó ilyen. Abba nem gondolnak bele, hogy ezzel a hívők lelkivilágát sértik, de ezt mi már tudjuk. Nekik mindent szabad, ha nem szeretnél homofóbként megbélyegezve lenni, akkor csendben tűrsz és bólogatsz, vagy megvárod, hogy a beteg eszmék a gyermekeinket elérjék.

A fejlett nyugaton – Nagy-Britanniában –  már naponta legalább egy gyermek megváltoztatja a nemét. Svédországban 10 év alatt pedig 1500 százalékkal nőtt azoknak a kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat. Ez az, amibe soha nem egyezhetünk bele. 

A szexualitás jó esetben mindenkinek a magánügye lenne, de mivel közüggyé emelték, ezért nekünk is szót kell emelnünk, hogy ez visszamenjen a magánügynek a szférájába. A közügy a normalitás alapján álló szexualitás lehet csak, aminek a képlete: Férfi és a nő.

Jelen pillanatban ők azok, akik elfogadhatatlanná teszik azt a problémát, amit az élet kezdete óta jelen van, vagyis a homoszexualitást. Addig egy meleget soha nem fogunk tudni elfogadni, amíg a felvonuláson résztvevőkkel azonosítjuk.

Tiszteletben tartjuk a nemi identitásotokat, de ezt tartsátok meg magatoknak.

( Mácsadi István , nyitókép: MTI)