CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Megválasztották az EP alelnökeit 2022. jan. 19.

Az Európai Parlament megválasztotta tizennégy alelnökét a ciklus hátralévő két és fél évre. 

A strasbourgi plenáris ülésen leadott szavazatok alapján az első fordulóban kilenc, a második fordulóban pedig három alelnököt választottak. Az utolsó két helyet a harmadik fordulóban töltötték be. Az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának 3, a szocialistáknak 5, a Renew frakciónak 3, valamint az ECR-nak, a Zöldeknek és az Európai Baloldalnak 1-1 képviselőt sikerült az alelnöki székbe juttatnia. A Fidesz jelöltje, Járóka Lívia a szavazás megkezdésekor visszalépett az ECR-os jelölt Robert Zile javára. 

Szlovák alelnöke viszont lett az EP-nek a PS-es Michal Šimečka személyében. Ő a macronista tömb jelölte. 

Az alelnökök szükség esetén helyettesíthetik az EP elnökét, és többek között elnökölhetnek is az üléseken. Az alelnökök tagjai az Elnökségnek is, amely a parlament valamennyi adminisztratív, személyzetet érintő és szervezeti ügyével foglalkozik. A testület 5 kvesztorát, akik az EP-képviselőket érintő adminisztratív ügyekért felelősek, szerdán választják meg. 

„A megkezdett munka nem áll meg. A jövőben is elkötelezetten küzdeni fogok a tízmilliós európai romaság, a magyarság, és az unió minden hátrányos helyzetű polgárának érdekeiért, mint az Európai Parlament képviselője” – kommentálta visszalépését Járóka Lívia. 

Deutsch Tamás úgy nyilatkozott, sikerként könyvelik el, hogy a Fidesz EP-frakciója jelölni tudta a magyar képviselőt az alelnöki posztra. „Járóka Lívia indításával és az ő indulását támogató képviselőkkel az a közös szándékunk, hogy minél markánsabb, minél erősebb legyen a jobboldali képviselet az EP vezetésében" – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Elmondta, hogy az Európai Néppárt megállapodást kötött az EP szocialista és liberális frakcióival, ami véleménye szerint gyökeresen rajzolja újjá a törvényhozó testület erőviszonyait. Mint mondta, 2019-ben sok milliónyi választópolgár olyan uniós parlamentet választott meg, „ahol papíron a korábbi értékeik és a választási kampányban megfogalmazott elgondolásaik alapján megközelítőleg egyenlő súlyban voltak a jobboldali és a baloldali EP képviselők."

„Ez azóta megváltozott, hiszen az EPP teljes egészében hátat fordított sok évtizedes politikai örökségének és értékeinek és átállt a baloldalra, így a testületben 75 százalékos baloldali reprezentációval szemben maradt egy 25 százalékos jobboldali.

Több tízmilliónyi jobboldali választópolgár képviselet nélkül maradt, ezt a következő, 2024-es EP- választás tudja majd érdemben megváltoztatni" - tette hozzá.

(mti)