CINK

Mekkora mozgástere marad Joe Biden elnöknek? Hol a republikánus siker? 2022. nov. 11.

Mekkora mozgástere marad Joe Biden elnöknek? Mit olvas ki az eredményekből a 2024-es elnökválasztásra vonatkozólag Donald Trump és a Republikánus Párt? Mártonffy Balázs és Baranyi Tamás Amerika-szakértők értékelték az amerikai félidős kongresszusi választásokat a Mandiner Vita adásában. Szemle következik.

A felmérések által jelzett papírforma látszik beigazolódni: a republikánusok visszahódítják a Képviselőházat, de a Szenátusban ismét mandátumegyenlőség körvonalazódik, halvány demokratapárti többséggel. Miért maradt el a republikánus áttörés? Miért nem büntették meg jobban a választók a rekord alacsony népszerűségi mutatókkal rendelkező demokratapárti elnököt? Hogyan fut rá innen a két év múlva esedékes elnökválasztásra a két nagy párt?

A Mandiner Vita két vendége Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője és Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese volt.

A legutolsó előrejelzések egy „vérbővebb” republikánus előretörést jeleztek, a kedd esti exit-poll-adatok kifejezetten egy nagy jobboldali győzelmet valószínűsítettek – kezdte a beszélgetést Baranyi Tamás, hozzátéve, hogy ezen adatokból november 8-án, a választás napján még arra lehetett következtetni, hogy a republikánusok kampánytémái, a gazdaság és az életminőség kérdései domináltak a szavazásnál.

Általános tendencia, hogy az elnöki ciklus felénél, a félidős választásokon a választók büntetik az elnököt és a kormányzatot, valamiféle ítéletet mondanak a ciklus első felének kormányzati teljesítményéről, és így az „ellenzéki” párt átveszi a Képviselőház feletti ellenőrzést – emlékeztetett az Amerika-szakértő, viszont úgy vélte, hogy az meglepetés, hogy

míg Joe Biden teljesítményének társadalmi megítélése rossz, addig ez nem tükröződik vissza a választási eredményekben.

Mártonffy Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi választásokkal ellentétben idén pontosak voltak a felmérések: a Képviselőház megszerzése borítékolható volt a republikánusok részéről – bár a vártnál kevesebb helyen sikerült a republikánusoknak fordítaniuk – , és az előrejelzések nagyon szoros verseny jeleztek előre a szenátori posztokért, és ez így is lett. A szakértő akár egy egymandátumos különbséget is valószínűnek látott a részeredmények alapján, a végső kép majd a három állam (Georgia, Nevada és Arizona) versenyének végeredményéből fog kirajzolódni. Ezen államokban sok a levélszavazat, így ezek összeszámlálása akár napokig is eltarthat, az eredményre tehát még várni kell - tette hozzá.

Választói tudatosság

Baranyi Tamás szerint a félidős választások komplex szavazások, mert kormányzókat, helyi és szövetségi képviselőket, szenátorokat és főügyészeket is választanak, míg az elnökválasztás egy tisztább helyzet: két elnökjelölt, két nagy párt között kell dönteni. Ebből adódóan rendre 20 százalékkal kevesebben szoktak részt venni a félidős voksoláson, mint a nagyobb téttel bíró elnökválasztáson, és a helyi ügyek itt sokkal hangsúlyosabbak, mint az országos jelentőségű elnökválasztáson.

Mártonffy Balázs ezzel egyetértve elmondta:

a félidős választáson valóban nem csak a pártpreferenciák érvényesülnek,

hiszen egy választó ugyanazon a szavazólapon megszavazhat egy republikánus kormányzót, egy demokrata szenátort és egy demokrata alsóházi képviselőt is, attól függően, hogy kit talál alkalmasnak, illetve hogy milyen pártnak a támogatója. Az NKE Amerika Kutatóintézet vezetője hozzátette: a választók különbséget tesznek az elnök és a párt, a Kongresszus és az adott lakhelyük által delegált képviselő megítélése között, vagyis: a felmérések szerint a Kongresszus országos megítélése nagyon gyenge, de a szavazók a saját képviselőikkel sokkal nagyobb mértékben elégedettek, ugyanígy a pártjukkal szimpatizálnak, a pártjuk színében kormányzó elnökkel viszont nem feltétlenül.

Baranyi Tamás: Kinek és miért sikerült a kampány?

A republikánusok azzal kampányoltak, hogy a félidős választás egy népszavazás Joe Biden elnökségéről, míg a demokraták az abortusz kérdését és a demokráciát érő fenyegetés ügyét hangsúlyozták – hívta fel a figyelmet Baranyi Tamás, aki úgy vélte,

a republikánusok fő témája, a gazdaság állapota volt a domináns kampánytéma,

ez érdekelte a felmérések szerint leginkább a választópolgárokat, ugyanakkor meglepetésre az abortusz kérdése is feljött a második legfontosabb témának a kampány során, így a demokraták ezt jól tudták tematizálni, és főleg a nagyvárosi fiatalok körében tudott mozgósító hatással lenni.

Mint fogalmazott, a felmérések alapján az amerikaiak túlnyomó többsége Biden kormányzati teljesítményét gyengének találja, így az ennek bírálatára épülő republikánus kampánystratégia racionális volt, de az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az elégedetlen demokrata szavazók is végül a saját pártjukra voksoltak, ami a demokratapárti kampány hatékony mozgósító erejét mutatja, illetve esetleg azt, hogy a konzervatívok kampánya a jó felmérési előrejelzéseket látva kiengedett a kampányfinisben – vélekedett a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.

Miután a Legfelsőbb Bíróság kivette az alkotmányos védelem alól és helyi tagállami hatáskörbe utalta az abortusz szabályozását, a demokraták azonnal kampánytémává tették ezt,

és ezzel komoly mobilizációs lendületet vettek – vélekedett Mártonffy Balázs, aki szerint a téma később kifulladni látszott, mert az infláció és a többi gazdasági kérdés hangsúlyosabbá vált. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője elmondta: a demokrácia kérdése volt még egy hatékony üzenete a Demokrata Pártnak, azt sugallták, hogy aki meg akarja őrizni az amerikai demokrácia értékeit, annak rájuk kell szavaznia. Ezzel összefüggésben külön érdekesség, hogy az előzetesen vagy levélszavazatok formájában voksolók között túlnyomó többségben a demokraták szavazói vannak – tette hozzá.

Érdekes módon a felmérésekben a szavazói preferenciák között nem szerepel a demokrácia-féltés – válaszolt Baranyi Tamás, aki ebből arra következtet, hogy a Demokrata Párt ezt a narratívát saját szavazóinak a mozgósítására használta, és ebben rutinja is van, most eredményesnek bizonyult.

A teljes írás ITT olvasható.