CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Merre van az arra?
2022. jan. 21.
Közel egy éve alakult meg a Szövetség (Aliancia) néven (a 2021. március 23-i bejelentéstől számolva – szerk.), az MKP, a Most-Híd és az Összefogás együttműködésével az egységes felvidéki magyar érdekképviseletet megvalósítani hivatott politikai tömörülés. Napjainkban úgy látszik, egyre többen vannak azon a véleményen, hogy ezt a Szövetséget, ebben a formában hiba volt megkötni.
Szikrázó szerelemnek beállított politikai kényszerházasságból keletkezett rózsaszín ködfelhő csakhamar elillant. Világnézeti különbségek, politikai irányultság, eltérő értékrendek az idő haladtával sorra megmutatkoznak. Közösségi oldalakon még mindig különálló platformként kommunikálnak.
Picit abszurd, hogy máig nem ismerjük a Szövetség önálló identitását.
A keresztény-konzervatív és hagyományos értékeket magának valló MKP egyre érthetőbben posztol, míg a a progresszív, liberális Most-Híd platformjának vállalhatatlan alakjai lesben álló cápaként ország-világ előtt várják mikor rúghatnak bele csapattársaikba. A harmadik szövetséges Összefogás értékrendjét még megfogalmazni is nehéz, mivel a populista témák felkarolása mellett, csak a politikai pótcselekvéseket hirdetik orrba-szájba. Az utóbbi platformhoz és a Gombaszögi Nyári Táborhoz köthető személyek közösségi hálón megfigyelhető aktivitása, megnyilvánulásai azt tükrözik,
hogy az Összefogás inkább a Híd által képviselt balliberális, haladó eszmékkel tud azonosulni.
Ezt jól mutatja az MKP platform elismerő posztja a lengyel parlament döntéséről, miszerint kitiltották az iskolákból az LMBTQ-témák oktatását Lengyelországban. A Híd politikusai kevés idő elteltével reagáltak, és nyíltan kiálltak balliberális értékeik mellett, miszerint a szexualitás nem magánügy, hanem közügy. Szöges ellentétben áll az MKP által hirdetett értékekkel. Az Összefogás álláspontját ebben a témában sem ismerjük. Sunnyogás, hallgatás, pótcselekvések jellemzőek leginkább a csoportosulásra, de a posztok alatt megjelenő lájkok azt tükrözik, hogy inkább a Híd felé húznak e téma kapcsán.
Számomra még mindig érthetetlen miért kell a nemzeti közösségek és szexuális kisebbségek közé egyenlőség jelet tenni. A kisebbség (relatív) fogalmán kívül fogalmam sincs mi köti össze a kettőt. Teljesen más a kettő történelmi gyökere, jelenlegi státusza és jövőbeli céljai és érdekei. Erre a kérdésre nyilván nem a politikusra játszó összefogásosoktól várom a választ, mert ugyebár ez a téma megosztaná a társadalmat. Az utóbbi néhány választási eredményeket elemezgetve viszont néhány következtetést le kell vonnunk.
2019-ben Bugár Béla, a Most-Híd elnöke megszégyenítő és megsemmisítő vereséget szenvedett az államfőválasztás első fordulójában, 3,1 %-os eredményével. A 2020-as parlamenti választásokon az MKÖ 3,9%-ot, míg a Most-Híd 2,05%-ot ért el (jelentős szlovák szavazatoknak köszönhetően sikerült ezt a csodás eredményt elérni). A magyar többségű községekben az MKP magasan megelőzte a Hídat.
Szépen tükrözi a valóságot mit gondol a felvidéki halandó az asszimilációba beletörődő társaságról. A vegyespárt papíron valóban megszűnt létezni. Politikusait, ideológiáját azonban sikerült átmenteni a Szövetségbe.
A kérdés csupán az: meddig tűrjük még a bomlasztást?
Óvakodjunk attól, hogy a progresszív hangos kisebbség felülkerekedjen az MKP töketlen vezetésén, mert ez esetben az 5%-os parlamenti küszöb is csak utópiának tűnik.
Mácsadi István