CINK

Mészáros András: A költségvetés stílusa is sokat elárul a kormányról 2026. okt. 17.

A Magyar Szövetség gazdasági szakpolitikusa szerint a 2027-es szlovák állami költségvetés elfogadásának körülményei jól tükrözik a kormány működését. Mészáros András úgy látja, a tervezetet érdemi vita nélkül, politikai érdekek mentén próbálják keresztülvinni, miközben a szakmai bírálatokat és az állami ellenőrző intézmények véleményét is háttérbe szorítják.

„A stílus maga az ember” – ezzel a gondolattal indítja a Magyar Szövetség honlapján megjelent írását Mészáros András. A gazdasági szakpolitikus szerint a 2027-es állami költségvetés elfogadásának módja pontos képet ad a jelenlegi kormányról: 

a folyamatot kapkodás, politikai konfliktusok és harcias kommunikáció jellemzi.

Mészáros felidézi, hogy a költségvetési tervezet a múlt hét elején gyakorlatilag váratlanul jelent meg a szociális partnerek ülésének dokumentumai között, majd rövid időn belül a parlament elé került. A szakpolitikus szerint mindez úgy történt, hogy az érintetteknek alig maradt lehetőségük az érdemi véleményezésre. A bizottsági tárgyalásokat is sietve bonyolították le, a törvényhozás pedig már napirendre is tűzte a javaslatot.

Az eljárás politikai hátterét illetően Mészáros arra mutat rá, hogy a kormánypárti képviselők a parlamenti menetrend ismeretében az önkormányzati választási kampányra összpontosíthattak. Szerinte a kormányoldal számára a kampány fontosabbá vált a költségvetésről szóló érdemi vitánál.

Politikai célok a gazdasági szempontok helyett?

A Magyar Szövetség szakpolitikusa szerint a költségvetéssel szemben megfogalmazott szakmai kifogásokat sem veszik kellőképpen figyelembe. Ezek között említi a felelőtlennek tartott költekezés folytatását, a költségvetési hiányt és az államadósság további növekedését.

Mészáros úgy véli, a tervezet elsődleges célja nem a gazdasági problémák megoldása, hanem a kormány hatalmon tartása. Kritikáját azzal is alátámasztja, hogy szerinte nem csupán az ellenzék, hanem két fontos állami intézmény, a Legfelsőbb Számvevőszék (NKÚ) és a Költségvetési Felelősségi Tanács (RRZ) is bírálja a költségvetést.

Különösen aggályosnak tartja, hogy az említett intézmények képviselői a parlamentben sem kaptak lehetőséget álláspontjuk ismertetésére. A szakpolitikus ezt példátlannak nevezi a rendszerváltás óta eltelt időszakban.

A költségvetés érvényessége is kérdésessé válhat?

Mészáros András írásában a költségvetés alkotmányosságának kérdését is felveti. Mivel a tervezet hiánnyal számol, szerinte felmerülhet, hogy összeegyeztethető-e a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvénnyel. Úgy látja, elméletileg az Alkotmánybíróság is érvénytelenítheti a jogszabályt.

A szakpolitikus szerint egy ilyen döntés korábban arra kényszerítette volna a kormányt, hogy szigorúbb szabályok mellett, költségvetési provizóriumban működjön. Állítása szerint azonban a kabinet még a költségvetés parlamenti tárgyalása előtt módosította a provizóriumra vonatkozó szabályokat, jelentősen bővítve a kormány mozgásterét.

Mészáros ezt úgy értékeli, 

hogy a kormány akkor is megőrizheti költekezési lehetőségeit, ha a költségvetés elfogadása vagy érvényessége körül problémák merülnének fel. 

Megfogalmazása szerint így a kabinet olyan helyzetet teremtett, amelyben egy esetleges alkotmánybírósági döntés sem feltétlenül korlátozná érdemben a kiadásait.

„A költségvetés is ugyanolyan arrogáns, mint a benyújtói”

A szakpolitikus a pénzügyminiszter kommunikációját is bírálja. Felidézi, hogy a tárcavezető a kamerák előtt elutasítóan reagált a költségvetést ért kritikákra, és tudatlannak nevezte azokat, akik kifogásokat fogalmaztak meg a tervezettel kapcsolatban.

Mészáros szerint a dokumentum tartalma és elfogadásának folyamata egyaránt felelőtlen, arrogáns hozzáállást tükröz. Úgy véli, a kormány nem törekszik a szakmai és intézményi kritikák érdemi megvitatására, hanem politikai magabiztossággal igyekszik keresztülvinni a saját elképzeléseit.

Írása végén visszatér a nyitógondolathoz, és ezzel foglalja össze a bírálatát:

„Mert a stílus maga a költségvetés.”