LESZ, LESZ, LESZ

Mészáros Anikó: A választás tétje, hogy lesz-e hangja a felvidéki magyaroknak Brüsszelben 2024. jún. 5.

„A választásokat követően abban bízom, hogy az EU visszatér az ésszerű döntésekhez, fegyverszünetet sürget és az emberek valódi problémáival kezd el foglalkozni” - Mészáros Anikóval, a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltjével beszélgettünk.

Csáky Pál, az MKP volt elnöke, egykori EP-képviselő FB-posztban biztatja a felvidéki választókat, kérve az Ön támogatását a június 8-i EP-választáson, ami nem meglepő, hiszen korábban a párt európai parlementi képviselőit segítette munkájával. Tehát, nem ismeretlen Önnek a brüsszeli terep. Milyen tapasztalatokkal felvértezve fut neki a hétvégén esedékes EP-választásoknak?

Hálás vagyok az EP-ben töltött évekért, azért, hogy közösségünk képviselőinek munkatársa lehettem. Bauer Edittől kaptam friss diplomásként lehetőséget a brüsszeli munkára, ezt követően Mészáros Alajos csapatában tevékenykedtem, utána Csáky Pál irodájában folytattam, 2019-től pedig az erdélyi Vincze Loránt tanácsadója vagyok. A közös nevező mindenütt a kisebbségvédelem volt, ebhez jött még például a petíciók kezelése, környezetvédelmi témák és persze az uniós aktuálpolitika. A parlamenti évek között volt egy kisebb kitérő, amikor egy szakmai szervezetet, a magyar közjegyzőket képviseltem. Ez a feladat azt mutatta meg, hogy az intézményeken kívül is van élet Brüsszelben.

Milyen területeken tevékenykedett brüsszeli évei alatt? Úgy is kérdezhetném, mi volt a fő csapásirány?

A témák egy része magától értetődő, ha valaki egy közép-európai közegből és azon is túl, egy nemzeti közösségből érkezik az EP-be. Az alapvető jogok, kisebbségvédelem központi helyet foglal el a munkámban máig. Jogászként foglalkoztam e mellett azokkal a határon átnyúló együttműködési lehetőségekkel, amelyeket az EU-nak, a megnövekedett mobilitásnak köszönhetünk. A már említett petíciókhoz Csáky Pál irodájában kerültem közelebb, megértve, hogy ez az eszköz minden polgár lehetőségére áll, de a kisebbségi közösségek is előnyükre használhatják, ha egy ügynek hangot akarnak adni az EU-ban.

A parlamenti munka egyik esszenciája az emberekkel történő kapcsolattartás, ők azok, akik a “bőrükön érzik” a brüsszeli döntéseket.

A petíciók egy plusz lehetőséget adtak különböző ügyek mentén a találkozásokra felvidékiekkel, jogvédő anyaországiakkal, környezetvédőkkel, erasmusos és a Brexit után nehéz helyzetbe került fiatalokkal, más országok kisebbségi közösségeivel. A konkrét ügyekért való együtt dolgozás nagyon jó tapasztalat.

Tehát sok éves brüsszeli tapasztalat áll Ön mögött. Ha számot kellene vetnie az elvégzett munkával, mi az, amit a leginkább kiemelne? Kissé sablonos a kérdés, de mit tart a legnagyobb sikerének ebből az időszakból?

Inkább azt mondanám, sok apró, a közösségeink érdekében tett lépést tudok említeni az elmúlt évekből. A kisebbségvédelem nem a leglátványosabb terület, egyelőre. Mészáros Alajos a Jogi Bizottság tagja volt az EP-ben, ott segítettem neki annak a véleménynek a kidolgozásában, amely a Beneš-dekrétumokról szóló petícióhoz kapcsolódott és arra a következtetésre jutott, hogy a dekrétumok joghatásának vizsgálatára lenne szükség. 

Ez 2014- ben volt, amikor még a földhivatal elkobzásairól nem sokat hallottunk. 

Csáky Pál munkássága során kapott a CSEMADOK európai elismerést, Európai Polgári Díjat tevékenységéért, nagyon örültem, hogy a díjra jelölés előkészítésében részt vehettem. Hasonlóképpen az ő mandátumához fűződik egy parlamenti állásfoglalás kidolgozása, amely a kisebbségek diszkriminációjának felszámolására hívja fel a tagállamokat és kimondja, hogy szükség van egy átfogó uniós kisebbségvédelmi keretre és rendszeres monitoringra. 

Vincze Loránt egyértelmű tervekkel kezdte EP-munkáját a Minority SafePack felelőseként, amibe beleszólt a járvány és az orosz-ukrán háború. Ennek ellenére az 5 év több, mint eredményes volt. Támogattam a csapatát a SafePack-es munkában, sikeres parlamenti közmeghallgatás, sok-sok találkozó, plenáris vita és határozat valósult meg a Covid árnyékában.

Nem volt, aki nem hallott volna az ügyről. 

Közben szerveztük a Kisebbségi Intergroup munkáját, számos előadóval az EU minden szegletéből, ahol nyelvi, őshonos kisebbségek élnek. Tavaly ősszel kisebbségi nyelvű szótárakat adományoztak a képviselők a parlament múzeumának, az Európai Történelem Házának. És az erdélyi barna medve populáció megnövekedésével megjelent kihívások orvoslására tényfeltáró utat sikerült szervezni a Petíciós Bizottságon keresztül.

Aki választáson indul, az előre tervez. Milyen terveket, elképzeléseket szeretne megvalósítani a Magyar Szövetség EP-listájának 8-as jelöltje, amennyiben a választók jóvoltából mandátumot szerez a következő 5 évre?

A dekrétumokkal kapcsolatban szeretnék előrelépést látni, elkezdtük feszegetni, hol sérthet uniós jogot a mai helyzet, egy új EP, új Bizottság máshogy állhat az ügyhöz. 

Ezt a vonalat nem szabad elhagyni, ugyanúgy a kettős állampolgárság kérdését, amivel kapcsolatban van uniós bírósági ítélet több is, azok ráhúzhatók részben a szlovákiai helyzetre, ezt maga a Bizottság mondja a Lomnici-petíció kapcsán.

Hiányzott a politikum, aki ezt felkarolja. Július 1-jével kezdődik az EU magyar elnöksége, bízom benne, hogy a normalitást, hagyományos európai értékeket hangsúlyozó témák kerülnek ezzel az előtérbe. Fontosnak találom, hogy beszéljünk a családokról, fiatalokról, a demográfiai változásokról, továbbá, a klímaváltozással járó kihívásokra, régióink fenntartható fejlődésére és a környezet védelmére is kell válaszokat találnunk közép-európai szemmel.

Mi az EP-választások tétje a felvidéki magyarok számára?

A tét a térképen maradás, ha lesz képviselőnk, tudni fognak rólunk, arról, hogy Szlovákia nem egy homogén állam, hanem 8.5% magyar nemzetiségű ember és további kisebbségi közösségek is laknak ott. És ha tudnak rólunk, az országot és Európát érintő kérdésekben a mi véleményünk is mérvadó lesz.

Röviden fogalmazva,

a tét az, hogy lesz-e hangja a felvidéki magyaroknak Brüsszelben.

Politikusok gyakran hangoztatják, hogy ez a választás megalapozza az EU következő évtizedeit. Háború vagy béke? Európai Egyesült Államok vagy nemzetek Európája? Vétó, jogállamisági eljárások, migráció, gender – csak néhány kérdés és témakör, ami jelenleg a leginkább meghatározza az európai és a hazai közbeszédet. Mészáros Anikó milyen Európai Uniót szeretne?

Minden választás fontos, de a mostani, június 8-i különösen az. Háború dúl a szomszédunkban, felelős politikusok felelőtlen kijelentésekkel tartják félelemben az európaiakat, fegyverkezésre, sorozásra buzdítanak.

Ez nem az a békeprojekt, amire az EU alapítói és tagállamai szerződtek.

Az elmúlt években az európai jobbközép a balliberális oldal nyomásának engedve fokozatosan veszítette el karakterét. A gazdák tüntetései valamelyest kijózanítóan hatottak, de ennél több kell.

A választásokat követően abban bízom, hogy az EU visszatér az ésszerű döntésekhez, fegyverszünetet sürget és az emberek valódi problémáival kezd el foglalkozni, ezen belül megkezdi a kettős mérce felszámolását a jogállamiság és kisebbségvédelem terén.

fotók: Mészáros Anikó FB-oldala