A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Kazahsztán

Mi történik Kazahsztánban? 2022. jan. 7.

Az utóbbi napokban érkeztek híradások, hogy Kazahsztánban több tucat „zavargót” ölt meg a rendőrség, míg a rendvédelmisek soraiból többszáz sérültről és tizenhárom halottról számoltak be. Azóta megérkezett az EU reakciója is, Von der Leyen az erőszak beszüntetését kéri, míg Szijjártó Péter hangsúlyozta, Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere. Nemrégiben a cseppfolyós gáz és az üzemanyagok árának emeléséről, és az azt övező zavargásokról lehetett olvasni. De mi történt a két esemény között? 

A tiltakozások kiindulópontja a délnyugat-kazahsztáni olajváros, Zsanaozen volt, ahol január másodikán vonult utcára a tömeg az üzemanyagként használt cseppfolyós gáz emelése miatt. A tüntetések gyorsan átterjedtek az ország többi részére, így a gazdasági fővárosként működő Nur-Szultanra, illetve az ország legnagyobb városára, Almatira is. A kormány a tiltakozások hatására csökkentette a gáz árát, majd a regnáló elnök, Kassim-Zsomart Tokajev menesztette a kormányt. Szerdán politikai átalakulást és reformokat ígért, később azonban retorikát váltott, és a tüntetőket külföldi befolyás alatt álló terroristáknak nevezte, és katonai támogatást kért Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől, az orosz vezetésű katonai szövetségtől, melynek nyomán Oroszország és Fehérorszország is küldött csapatokat csütörtökön. 

Szintén aznap érkezett a hír, hogy tucatnyi tüntető meghalt, ezren megsérültek, ezzel együtt a rendvédelmisek közül többszázan megsérültek és tizenhárman meghaltak. 

Habár Kazahsztán hatalmas kőolaj-, földgáz-, urán- és nemesfémkészleten fekszik, vagyis minden adott a relatív jóléthez, többek között a bankrendszer válságainak köszönhetően – melyeket a nem törlesztett hitelek idéztek elő – gazdasági nehézségegkkel küzd az ország. A már említett Zsanaozenben például 2011-ben legkevesebb tizenöt embert agyonlőtt a rendőrség, amikor egy sztrájk után elengedett olajmunkások mellett tüntettek. Amikor újévkor a duplájára emelkedett a cseppfolyós gáz ára, vége volt a türelemnek. 

Természetesen nem a gázár-változás csak katalizátora a tüntetéseknek. Kazahsztánt sokáig Nurszultan Nazarbajev irányította, majd 2019-ben lemondott, utódjául pedig Tokajevet jelölte meg, a tiltakozások mégsem ellene, hanem Nazarbajev ellen (is) irányultak. A tömeg sok esetben a „Shal ket!”, vagyis a Takarodj, öreg! szlogent skandálta. 

271194742 608461250416615 6712598967122638071 n

Kazahsztán kiemelt státuszát jelzi, hogy 2019-ben több mint 22 ezer tonna urániumot termeltek ki – többet mint Kanada, Ausztrália és Namíbia összesen. A világ szempontjából sem mindegy, ki uralja az országot.

A Euronews a témában megkérdezte Arkagyij Dubnov orosz politikai elemzőt, aki az eseményeket előforradalomnak nevezte, amit az arab tavaszhoz, és a Majdanhoz hasonlított. Egy másik orosz elemző, Temur Umarov úgy nyilatkozott,

„nekem úgy tűnik, hogy ami most történik, az nem jelenti a jelenlegi politikai rendszer végét. (...) Most már csak alkudozásokat fogunk látni a tüntetők és a hatóságok között. A hatóságok engedményeket tesznek, a tüntetők pedig megmondják, hogy ezek az engedmények elégségesek-e számukra vagy sem".

A teljes politikai rendszer feltérképezése ennél nagoybb terjedelmet, és hangvételt érdemelne. Az azonban bizonyos, hogy két kimenetele lehet a helyzetnek: vagy a már említett Majdan, amikor folytatódott a tiltakozás, fokozódott az erőszak, és végül sikerült végbevinni a „rendszerváltást”, bár abban nem sok köszönet volt, vagy pedig sikerül megegyeznie az ország vezetésének a tiltakozókkal.

Péntek napközben az elnök televíziós üzenetében figyelmezetett: utasította a katonákat, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet. „A harcosok nem tették le a fegyvert, továbbra is bűncselekményeket követnek el, vagy készülnek rá. Az ellenük folytatott harcot be kell fejezni. Akik nem adják meg magukat, azokat megsemmisítik” - tette hozzá. 

Azt is mondta, hogy a hatóságok meghallgatták a tüntetők által békésen megfogalmazott valamennyi követelést, és kompromisszumot kötöttek velük. „Minden békésen megfogalmazott követelés meghallgatásra talált. A párbeszéd eredményeként kompromisszum született. Az akut társadalmi-gazdasági problémákra megoldásokat dolgoztunk ki”. 

(Euronews alapján)