A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Fgnxsfgn

Mi történik Oroszországban? 2022. jan. 26.

Öt hírt szedtünk össze a tegnapi termésből, ami legjobban megmutatja, hol tart most az orosz-nyugati szembenállás. Az, hogy mi várható, csak a Jóisten tudná megmondani. 

Moszkvát aggasztja az Egyesült Államok mozgolódása Ukrajna körül, közben Fehéroroszországban hadgyakorlatot tartanak

A Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Úgy nyilatkozott, az, hogy az USA 8500 újabb katonát küldene a térségbe, nincs hatással a biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokra. Peszkov ismét kérte, a NATO ne gyarapítsa sorait, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal határos régiókba, és vonja ki a külföldi csapatokat és fegyverzeteket azokról a területekről, ahol ilyenek 1997-ben – vagyis az orosz-NATO együttműködési alapokmány aláírásakor – még nem voltak.

A déli katonai körzetben több mint hatezer katona vesz részt a manőverekben, amelyek során mozgósították a légierő 60 vadász- és bombázó repülőgépét, valamint a légvédelmet, az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. összhaderőnemi hadsereget, valamint a Fekete-tengeri Flotta és a Kaszpi-tengeri Flottilla alegységeit. A harckészültségi ellenőrzés részeként rakétacsapásokat is gyakorolnak a Krímben, Kubánban és a Rosztovi megyében.

Ezzel párhuzamosan az orosz keleti katonai körzetből erőket csoportosítanak át Fehéroroszországban a két ország fegyveres erői Szojuznaja Resimoszty - 2022 (Szövetségi Eltökéltség - 2022) kódnevű, február 10-20. között megtartandó hadgyakorlatára.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy több tengeren haditengerészeti flottamanőver-sorozat kezdődik, amelyben több mint 140 hajó és több mint tízezer katona vesz részt. Hétfőn a Balti Flotta közölte, hogy mintegy 20 hadi- és támogató hajója futott ki tengeri gyakorlatra, amelyben repülőgépek és helikopterek is részt vesznek. Kedden kiadott tájékoztatás szerint a három kis rakétahordozó hajó egy szimulált légitámadás elhárítását próbálta el.

A TASZSZ hírügynökség kedden jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a Délkelet-Ukrajnában található szakadár "Luhanszki Népköztársaság" lakosai közül eddig csaknem 270 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot.

Európai földgázhiányra készül Biden

Esetleges európai földgázhiányra készül a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország támadás indítana Ukrajna ellen, ezért már hetek óta európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal – jelentették ki magas rangú tisztségviselők. Egyikük „szükséghelyzeti tervezésnek" nevezte a megbeszéléseket, ha esetleg Putyin leállíttatná az Európába induló gáztranzitot. 

„Együttműködünk országokkal és vállalatokkal szerte a világon, hogy biztosítsuk az ellátás biztonságát, és mérsékeljük a jelenleg az amerikai népet és a világgazdaságot egyaránt érintő ársokkot" – tette hozzá, ugyanakkor nem volt hajlandó konkrét cégeket vagy neveket említeni, akikkel Washingtoni tárgyalt. Az illető közölte továbbá, hogy az amerikai kormány jelenleg ellenőrzi, felméri az Észak-Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából és az Egyesült Államokból származó, meglévő földgázkészleteit, és tárgyal a főbb földgáztermelőkkel, hogy szükség esetén növeljék szállításaikat. 

Egy másik tisztségviselő kitalálta a spanyolviaszt: szerinte ha Putyin beszüntetné az Európába irányuló gázszállítást, az neki is rossz lenne. 

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel. 

Anthony Blinken külügyminiszter már gyors és súlyos megtorlásról beszélt, ha az „orosz haderő egyetlen további tagja" belép Ukrajnába.

Scholz és Macron szerint Oroszország megfizetne az Ukrajna elleni támadásért 

Német kancellár háborús retorikával? Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben. A két nyugati nagyhatalom kijelentette, teljes mértékben szolidárisak Ukrajnával.

Macron elmondta, Oroszország destabilizációs erőként tevékenykedik, Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít.

Mindemellett mindketten a tárgyalásos rendezés mellett tették le voksukat. Scholz arról is beszélt, hogy Németország miért nem támogatja Ukrajnát fegyverekkel: hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.

Boris Johnson ennél is militánsabb retorikával

Szóval: a brit miniszterelnök szerint az ukránok az elmúlt években jártasságra tettek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország invázióra szánná el magát Ukrajna ellen, annak sok orosz katonaáldozata lenne. A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök. 

Boris Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa – köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa – csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni. 

Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot – mondta a brit kormányfő.

Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne. 

Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.

Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van. Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis - a súlyos gazdasági szankciók mellett - a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.

Kijev nyilvános bocsánatkérést követel

Ahogy arról beszámoltunk, a horvát köztársasági elnök, Zoran Milanovic kijelentette, Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, az orosz-ukrán válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához. Azt is mondta, hogy a 2014-es Majdan-tüntetések után Ukrajna most is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit. 

Az ukránok erre behívatták a horvát nagykövetet, és jelezték, elfogadhatatlannak tartják a kijelentéseket. Kijev megjegyezte, hogy Milanovic szavai a 2014-es Majdan-tüntetésekről sértik azoknak az ukránoknak és külföldieknek az emlékét, akik életüket adták Ukrajna európai jövőjéért. Kijev mélységes csalódottságának adott hangot Horvátország elnökének Ukrajna NATO-tagságáról és az országnak az orosz agresszióval szemben nyújtott külföldi segítséggel kapcsolatos kijelentései miatt is. 

A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a horvát vezető szavai „nem egyeztethetők össze az emberi értékekkel, és visszatetszők a horvát nép háborújának keserű tapasztalatát tekintve". Nagy szavak. :) 

A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, és nem felelnek meg Horvátország következetes, Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató hivatalos álláspontjának, rontják a kétoldalú kapcsolatokat, valamint gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.

(mti, nyitókép: Moscow Times)

Prime Minister Zoran Milanovic 2

A horvát államfő szerint Ukrajnának nincs helye a NATO-ban

Mondott ennél keményebbeket is.

ZSÍR hozzáadva 162 napja