ZSÍR

Mi történt Ipolyságon? – elemzés 2022. okt. 31.

2022. október 29-én az urnazárás pillanatában még senki nem lehetett biztos a dolgában Ipolyságon. Az összevont választásoknak köszönhetően a nem hivatalos önkormányzati eredmények jóval később érkeztek, mint annak előtte.

Legkorábban a legkisebb városrészből jött az információ, ahol Zachar Pál, a Szövetség polgármesterjelöltje azonnal elvitte a leadott voksok (124) több mint a felét (65), Gregor István, aki az utóbbi két ciklus során a határváros polgármestere volt, 29 szavazatot kapott, Szőllősy Péter független jelöltnek, aki a volt polgármester elképzeléseivel szemben még civilként kiharcolta a helyi adók csökkentését, 25-en szavaztak bizalmat, míg a semmiből előbukkanó Suchter József – ugyancsak független jelölt – 5 szavazatot kapott.

Régi bölcsesség, hogy a városrészek részeredményei alapján nem érdemes sem túlzottan bizakodni, sem elkeseredni, de múlt szombaton már a pereszlényi eredmény is egészen sokatmondó volt a végül kialakult összképet illetően…

A KAMPÁNY

Elöljáróban érdemes néhány gondolatot összeszedni a 2022-es kampányról is. A legutóbbihoz képest egészen nyugalmasan zajlott. A négy jelölt, politikai szempontból nézve, egészen tapintatosan viselte magát – a végére sem vált kiélezetté a helyzet, ami talán annak is betudható, hogy – legalábbis látszólag –

mindannyian bizakodtak és elsősorban saját magukra koncentráltak, nem pedig ellenfeleikre.

Indirekt célzások, jól beazonosítható utalgatások természetesen akadtak, ahogy az addig regnáló polgármester is kapott bőven kritikát, elsősorban az által, hogy a kihívók sokat hangoztatták, mit csinálnának másként, ügyesebben, jobban. Mindent egybevetve sem a szociális média keretein belül, sem a kampányesemények során nem tört a felszínre az egyébként a levegőben végig ott lévő feszültség – az is gyanítható, hogy mindannyian rájöttek, a negatív-, lejáratókampány könnyen visszahullhat a gerjesztője fejére, főleg, ha a közhangulat sem vevő rá.

Most vizsgáljuk meg egy lépéssel közelebbről, ki hogyan kampányolt.

Gregor István helyzete több szempontból is érdekes.

Közvetlenül a 2022-es év elején (a 2021-es adócsökkentési és egyéb kudarcait követően) egy videóinterjúban kerek perec bejelentette, hogy márpedig ő polgármesterjelöltként nem indul – fogadkozott, a szavát adta, azt mondta, hogy aki ismeri őt, az pontosan tudja, hogy ha valamit egyszer kijelent, ahhoz tartani is fogja magát. Az ügy hátterében valószínűleg nem csupán a számára kevésbé kedvező 2021-es év állt, hanem magasabb-reptű politikai ambíciói is.

Gregor István a megyeelnök-jelöltséggel kacérkodott, el is készült ehhez kapcsolódó facebook-oldala: a Števo Gregor becenéven induló, SaS által támogatott jelöltség azonban kérészéletűre sikeredett. Állítólag a mérések szinte azonnal megmutatták, hogy támogatottsága megyei szinten gyakorlatilag nem létezik, ezt követően már borítékolható volt a visszatáncolás. Tekintve egyébiránt, hogy még megyei képviselőnek sem jutott be az ex polgármester, valóban zárt kapukat döngetett.

Az, hogy Gregor István mégis indul, már a nyár derekára nyílt titokká vált mindenki előtt. Kommunikációs szempontból természetesen eladható egy ehhez hasonló 180 fokos fordulat is, amennyiben a szavazóinkra, a bennünk bizakodókra hivatkozunk:

nem is szeretnék már indulni, de annyian hívnak, írnak és bíztatnak, csak az ő kedvükért.

Gloster hercege is e szavakkal „fogadta” a koronát: Ah! mért akartok elhalmozni gonddal? /A rang, a fölség nem nekem való. /Kérlek, ne vegyétek tőlem zokon:/ Engedni nem tudok, nem akarok. (Shakespeare: III. Richárd)

Ami a szó szoros értelemben vehető kampányt illeti, nem mondhatjuk, hogy Štefan Gregor nem mozgatott meg minden követ újraválasztásának érdekében. A kötelezőket hozta mind a szociális média felületein, mind a személyes találkozók keretében.

Gőzölgött az aszfalt Ipolyság utcáin az utolsó fél évben, és egyéb eredményekkel is büszkélkedhetett,

mint például a városháza homlokzatának felújítása, óvodafelújítások, felújított kórházi épületek és még néhány önkormányzati lakás megépítésébe is belevágott... Hosszan lehetne sorolni még, de jelen pillanatban nem ez a lényeg: akármit is csinált az ex polgármester, arról posztolt is és érkeztek a lájkok szép számban, főleg ha valami kézzelfogható eredményről volt szó. Annak tükrében is érdemes ezt szemlélni, hogy az utóbbi 8 év kifejezetten kedvezően alakult, a város hozzávetőle 20 millió euróval többől gazdálkodhatott, mint annak előtte.

Mindemellett számos – nyolc vagy négy évvel korábbi – ígéretével adós maradt: egy kapavágásnyival nem mozdult előre a közkedvelt rekreációs övezet, a Sóderos ügye, nem oldotta meg a szabadtéri színpad kérdését, ahogy azt is pontosan látta mindenki, hogy Ipolyságnak továbbra sincs se működő tornaterme, se sportcsarnoka – utóbbi kettő torz összeházasítására tett egy kísérletet, ám a testület határozottan elutasította a túlárazott, nevetséges paraméretekkel rendelkező és rossz helyszínre elképzelt projektet.

A polgármesteri pozícióból kampányolt, annak minden előnyével és hátrányával, valószínűleg határozottan azt gondolta, hogy még egyszer nyerni tud, egyébként nem is lett volna érdemes indulnia, ám egészen másképp alakultak a dolgok – erről majd később.

Szőllősy Péter egészen korán kezdte a kampányt,

talán nem is feltétlenül a polgármesteri pozíciót pályázta még meg akkor, amikor az adócsökkentés ügyének vezéralakjává vált.

2019-ben 75%-kal emelték a helyi adókat Ipolyságon, ami irreális szinten kiemelte a határvárost a hasonló lélekszámú, területű és hasonló adottságokkal bíró települések sorából. Az összes – már 75%-kal – megemelt adónemet sikerült lecsökkenteni, vagy normalizálni, ahogy egy ideig Szőllősy kommunikálta, 2021 végén. Onnantól kezdve a jelölt még aktívabban belevetette magát a közéletbe, a hivatalos facebook-oldalán aktívan foglalkozott különböző közéleti kérdésekkel, a kisállatokat érintő tűzijátékozástól kezdve, a szemétilletéken át, egészen a személyesebb hangvételű bejegyzésekig.

Szőllősy kampánya nagyban épített az adócsökkentéssel elért politikai tőkére – melyet horderejéhez és szimbolikus jelentőségéhez képest nem igazán sikerült szavazatokra váltani –, gerincét képezte még a Sóderos ügyének felkarolása és a sporttisztviselői tapasztalataira való alapozás. Mind a közösségi média nyújtotta lehetőségeket, mind a hagyományos kampánytechnikákat kihasználta.

A kétnyelvűség terén példásan helytállt mind személye, mind kampánya –

egyébként az egyetlen olyan jelölt, aki mindkét nyelven anyanyelvi szinten kommunikál, a többieknek vagy a szlovák okoz nehézséget, vagy a magyar. Érdekesség még, hogy számtalan videót készített, mindkét nyelven, általában feliratozva, gondolatait világosan közvetítve. A majd egy évet felölelő kampány és a szemmel láthatóan temérdek belefektetett energia azonban 2022-ben számára nem termett babért. 

Suchter József ambíciói is nyílt titokként terjedtek már bejelentését megelőzően.

Aztán a személyes profilján közzétett videókban közölte hivatalosan is a polgárokkal, hogy megméretteti magát – meg kell hagyni, bizonyos bejegyzései kiugró népszerűségnek örvendtek.

Kampányának talán legérdekesebb mozzanata az online közvéleménykutatás, amely a semmiből jött és kortól, lakhelytől függetlenül bárki válaszolhatott arra a kérdésre, hogy kit választana Ipolyság polgármesterének. Itt Suchter kapta a legtöbb szavazatot, Szőllősy lett a második, aki időben kiposztolta a saját felületeire a kérdést, Gregor István valamivel később lépett, így kevéssel le is maradt Szőllősy mögött,

Zachar Pál pedig, aki nem méltatta annyira az egyébként értelmetlenségbe fulladóan megkomponált szavazást, hogy beemelje a kampányába, sereghajtóként került ki.

A próbálkozás érdekes médiahekk, ám gyakorlati szempontból több sebből vérzik: először is, az igazgató úrra szavazott rengeteg diákja is, akik nyilvánvalóan nem érték még el azt a korhatárt, ahol gyakorlatban is számíthatna véleményük; másrészt a szavazást nem sokkal az után állították le, hogy Gregor István is kiposztolta azt és kezdett erősödni – hosszabb távon valószínűleg nem tudták volna fenntartani a végtelenül torz illúziót, miszerint a valóságban utolsóként befutó Suchter a meglepetésfavorit. Ami a kampány további részét illeti, volt egy 40 ígéretet tartalmazó program, melyek közül akadt, ami már jelenleg sem hiányzik Ipolyságról, aztán olyan is, mely azt az érzést keltette, mintha ad hoc lettek volna megfogalmazva Suchter gondolatai. Ezen túl a kötelező szórólapok, néhány poszt és videó, plakátok és a többi.

Konklúzióként levonható: Suchter ugyan negyedikként végzett a polgármesteri székért zajló versenyben, ám számára volt a leginkább tétnélküli ez a játszma, messze nem ő vesztett a legtöbbet.

Zachar Pál viszonylag későn kezdett kampányolni.

Az, hogy ő lesz a Szövetség jelöltje, már július 30-án kiderült, azután hosszú csend következett. Közszereplői oldalán szeptember 26-án cserélte le profilképét, 27-én jött az első – csapattagjait bemutató – poszt. A képviselőjelöltek bemutatása és az egyéb – találkozásokról, tervekről készült – posztok ugyanazon a kaptafán készültek, mint Komáromban, azonos beállítások, azonos fotók. Pozitív energiák, meleg színek. Ezek, ahogy Komáromban is, a közösségi média világában látványos népszerűségnek örvendtek, a különbség csak annyi, hogy

amíg Ipolyságon sikerült szavazatokra váltani a (részben) virtuális befektetést, addig Komáromban hatalmasat durrant a nagyra fújt lufi.

Zacharnak természetesen volt egy erős alapja, képviselői munkája során a józan ész hangján szólalt fel, részt vett az adócsökkentési harcban is, illetve ami még fontosabb, négy évvel korábban is megkísérelte már a polgármesteri pozíció elhódítását, bár akkor még nem sikerült. Az ő nevéhez fűződik Ipolyság legősibb épületének megmentése is, amellyel már bő egy éve aktívan foglalkozik. A tervek és elképzelések tekintetében is ő tette a legmagasabbra a lécet, ha csak a fele valósulna meg felvázolt víziójának, Ipolyság valóban jól járna.

Rövid, ám intenzív kampány és komoly hajrá, jobban végiggondolva valóban felesleges lett volna a rendelkezésre álló stabil alapok mellett túltolni – már ha például a kampánycsend alatti fokozott szociális média jelenlét nem számít annak. Ugyan törvénybe nem ütközik, legfeljebb etikátlannak titulálható – a valódi kockázata azonban éppen abban rejlett, hogy áteshettek volna a ló túloldalára. Komáromban az, hogy a csapból is Bauer Ildikó folyt, a lehető legrosszabban csapódott le.

Nem hiányzhatott a kampánykoncert, ahogy a választási gyűlések és a plakátok sem, továbbá azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Zachar Pálnak volt a legnagyobb csapata:

hatan indultak vele a Szövetség színeiben.

Ami Gregor Istvánt illeti, nyíltan egy vagy két személy állt mellette, míg Szőllősynek kéttagú csapata volt, Suchter esetében akadtak a képviselőjelöltek közt, akik nyíltan szimpatizáltak vele, hasonló arculattal álltak elő, ám ettől messzebb nem mentek.

MI TÖRTÉNT IPOLYSÁGON?

Következzen hát a lényeg: mi történt Ipolyságon?

Zachar Pál nyert, vagy inkább Gregor István vesztett?

Valahol mindkettő, de a legsportszerűbb, ha a mostani és a négy évvel korábbi eredményekre hivatkozva vonunk le néhány következtetést:

2018-ban Gregor István betonbiztos felhatalmazást szerzett 1560 szavazattal, míg a kihívó Zachar Pál 1183 voksot tudott felmutatni, az akkori harmadik jelöltre, Zolcer Mariánra 204-en szavaztak. 6382 választásra jogosult polgár közül 2984 élt alkotmányos jogával, ami 46.76-%-os részvételt jelentett. Azt máris láthatjuk, hogy a harmadik jelölt indulása, illetve az elnyert 204 szavazat semmilyen esetben nem változtathatott volna a végeredményen.

2022-ben Gregor István 899 szavazatot kapott, korábbi eredménye 57.62%-át tudta megőrizni.

Ehhez képest Zachar Pálnak 1094-en szavaztak bizalmat, táborának 92.47%-a megmaradt, ez pedig megkérdőjelezhetetlen győzelemhez tudott vezetni annak ellenére is, hogy korábbi eredményéhez képest gyengült. Szőllősy Péter 361 szavazatot kapott, míg Suchter József 304-et. Ez is érdekes, ahhoz képest, ki hogyan és mennyit kampányolt, viszont elemzésünkön túlmutat. Ami most fontosabb, hogy ketten együtt 665 voksot kaptak,

ez Gregor István 2018-as eredményének 42.62%-át tenné ki.

Azt a gondolatkísérletet sem árt bedobni a közösbe, hogy mi lett volna, ha akár Szőllősy, akár Suchter szavazatait visszaadjuk Gregornak – korábbi eredményéhez képest megtépázva bár, de nyer. Persze nem szabad túlértékelni az effajta választási matematikát, főleg utólag, inkább csak spekuláció, elemzői szemmel érdekes.

A kampányt a maga módján mindenki komolyan vette, ám a napnál is világosabb:

két erős jelölt csataterévé alakult október 29-én Ipolyság.

Gregor István mellől egykori támogatásának több mint a harmada elpárolgott – azt, hogy a választói elégedetlenség játszott-e nagyobb szerepet, vagy az, hogy Szőllősy és Suchter a Zachart elutasítók számára hiteles alternatívát tudott mutatni az ex polgármesterhez képest, nem érdemes boncolgatni, valószínűleg mindkét tényező jelen van. Mindenesetre Zachar Páltól minimális szavazatot tudtak elhódítani, míg Gregortól végzetesen sokat – ketten együtt.

Zachar győzelmének egyik fő komponense, hogy a mögötte álló tábor mintha monolitként együtt maradt, a másik pedig a kialakult négyfős felállás.

Sokan gondolták az utolsó pillanatig, hogy Szőllősy és Zachar közt eloszlanak majd a magyarérzelmű szavazók, így juttatva Gregort újabb mandátumhoz, ám ennek éppen az ellenkezője történt. Gregor István – noha határozottan megtartotta a tortája nagyobbik szeletét – egykori nagyszámú szavazótábora osztódott három felé, így Szőllősy és Suchter, ha más szempontból nem is váltak komoly tényezővé, Gregor vereségében mindenképp, ahogy közvetve Zachar Pál győzelmében is.

A választási kedv egyébként csökkent, 44.06%-on állt meg a részvételi arány, tehát az a forgatókönyv sem valósult meg, hogy Zachar intenzív és sokat ígérő kampányát erősnek ítélve, mégis hitetlenül figyelve, látványosan és tüntetőlegesen kiálltak volna az ipolyságiak eddigi polgármesterük mellett –

sokkal inkább elengedték a kezét.

Aki pedig elnyerte a következő négy évet, az mögött 1094 olyan szavazat csoportosul, amely derekasan kiállta az idő – utóbbi 4 év – próbáját. Persze itt kezdődik minden, innentől kell majd élesben bizonyítani, az elemzésnek ezt a fonalát pedig legfeljebb négy év múlva lesz majd érdemes újra felvenni…

A TESTÜLET

A tárgyhoz szigorúan véve lazábban kapcsolódik, de mindenképpen érdemes néhány sort szentelni a kialakult képviselőtestületnek is.

Ami igazán érdekes, az a kétharmados vérfrissítés, ami a testületi tagok körében végbement

– Nemcsokon, Bakain, Gregoron (bár ő korábban polgármesteri funkciót töltött be, de ide sorolhatjuk) és Bugyin kívül mindenki más először jut képviselői székhez, persze sokan közülük nem először kísérelték meg a szavazói bizalom ilyen magasfokú kivívását.

A valódi kérdés csupán az, hogyan tud majd együttműködni Zachar Pál a testülettel – első látásra akár bizakodhatunk is, viszont az mindenképpen biztos, hogy a testülettel korábban sokszor hadilábon álló ex polgármester ugyancsak kemény négy év elé nézett volna Ipolyság 2022-ben megválasztott képviselőivel – már amennyiben az eddigi vezetési stílusát alkalmazta volna, de ezen már felesleges rágódni.

A magyarság szempontjából is kedvező a felállás, az összes képviselőről elmondhatjuk, hogy beszélnek magyarul, ha nem is feltétlenül magyarajkúak, illetve a testület határozott többségéről kijelenthetnénk azt is, hogy magyarérzelműek, ám ezt a kijelentést meghagyjuk nekik, illetve a következő négy évre: nyitott kérdésének.

HOGYAN TOVÁBB?

Ez az a központi kérdés, amire józan ésszel most még talán senki nem merne válaszolni, hiszen annyi az ismeretlen az egyenletben.

Ami viszont biztos, hogy jó, illetve jobb irányba is elindulhatnak a dolgok Ipolyságon, mert az újonnan megválasztott polgármester személyében, és a felállt 12 tagú testület soraiban bőségesen megvan erre a remény.