ZSÍR

Miért kihagyhatatlan látnivaló az esztergomi Babits-villa? 2026. júl. 25.

Ha Esztergomra gondolunk, sokunknak a bazilika, a Mária Valéria híd vagy a hangulatos Széchenyi tér jut az eszébe. Esetleg egy finom bor a Prímás Pincéből, egy remek pizza, vagy a helyi koncertek. Ám a város történelmi falai közt rejtőzik még egy kivételes látványosság, amely méltán érdemel figyelmet. Ez a Babits-villa.

Babits Mihály, a 20. századi magyar irodalom meghatározó alakja 1924-ben vásárolta meg feleségével az Előhegyen álló házat. A panorámás ingatlan igazi menedék volt a család számára. A nyarakat itt töltő írót nemegyszer megihlette a lenyűgöző kilátás. A Babits-villa ma valóságos időutazás a múltba, egyenesen a Nyugat nagyjai közé.

A ház hangulatos verandájának falán máig jól kivehetőek az egykori vendégek szignói. Ez az aláírásfal a két világháború közötti magyar irodalmi élet páratlan emléke, amely híven tükrözi a házaspár gazdag baráti és ismeretségi körét. A kor szellemi elitje egymásnak adta itt a kilincset, és a látogatóknak hatalmas megtiszteltetést jelentett, ha felírhatták a nevüket a falra.

Igaz, a házigazdák szigorúak voltak, ha úgy érezték, hogy a vendég nem volt elég méltó a társaságukra, a távozása után gondolkodás nélkül letörölték az aláírását.

Einczinger Ferenc a Babits által választott versidézeteket festette a falra. Az egyiken Arany János Töredék című versének sorait, mellette pedig Babits Dal az esztergomi bazilikáról című költeményének két sorát olvashatjuk. Az itt született versei mellett Babits ebben a házban fejezte be 1938-ban a Jónás könyve című főművét, és nyaranta innen szerkesztette a Nyugat folyóiratot is. Súlyos betegségének időszakát is jórészt Esztergomban töltötte 1941-ben bekövetkezett haláláig.

A háborús éveket követően a ház elárvult, de a pusztuló épület 1961-ben végül emlékhely lett, és megnyitotta kapuit a Babits Mihály Emlékház.