CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Miért nyerte meg Oroszország a háborút (és miért vesztette el Ukrajna)? 2025. aug. 19.

Mert Putyin újjáépítette hadseregét: Oroszország katonai fölénye az ukrajnai háborúban teljesen nyilvánvaló és vitathatatlan!

A New York Times terjedelemes cikke szerint az ukrajnai háború kezdetén az orosz hadsereg a összeomlás szélén állt: tankjaikat felgyújtották, katonáik visszavonultak, és Vlagyimir Putyin hatalma komoly veszélybe került. Azóta azonban Moszkva újjáépítette haderejét, új fegyvereket gyártott, és hatékonyabb taktikát alkalmaz, ami megfordította a háború menetét.

Az alábbiakban a befolyásos amerikai lap/médium írását szemlézem, amely dióhéjban így foglalható össze: Fordulat a fronton – Oroszország új erőre kapott. Putyin magabiztossága pedig azóta szembetűnő.

Egy júniusi gazdasági fórumon gúnyosan figyelmeztette is Ukrajnát: „Csak folytassák, még rosszabb lesz.”

Szerinte Oroszország katonai fölénye egyértelmű, és ha Kijev nem fogadja el a feltételeit, az csak növeli Ukrajna háborús veszteségeit.

Moszkva célja, hogy Ukrajna adja fel a NATO-csatlakozás lehetőségét, csökkentse hadseregének létszámát, erejét, és adja át négy, Oroszország által annektált régióját.

Most itt tartunk. De vissza a háború első napjaira, heteire!

2022-ben az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett. A rosszul felszerelt, dezorientált csapatok nem tudtak ellenállni a precíziós ukrán ellentámadásoknak. Putyin azonban nem hátrált meg: az egész országot a háború szolgálatába állította.

Átalakította a hadsereget, növelte a fegyvergyártást, és új toborzási rendszert vezetett be, amely pénzügyi ösztönzőkkel csábítja a katonákat.

Az orosz toborzás kulcsa a pénz. Egy átlagos orosz katona havi 2450 dollárt keres, ami közel háromszorosa az országos átlagbérnek. Ellenben az ukrán toborzás erőszakos módszereivel tele van az online közösségi tér.

A belépési bónusz 33-szorosa az átlagfizetésnek, és a harctéri sikerekért – például egy Leopard tank kilövéséért – további jutalmakat kapnak.

Súlyos sérülések esetén, mint például egy végtag elvesztése, akár 36 000 dolláros kártérítés járhat.

Egy 33 éves sebesült katona, Vlagyiszlav példája jól mutatja a rendszer hatékonyságát: a háborúból szerzett pénzből házat épít szüleinek, új autókat vesz magának és családjának, és a gyermekeit is bőségesen ellátja mindennel.

A toborzás sikerét a gazdasági rugalmasság is támogatja. Az Oroszország elleni szankciók ellenére az ország olaj-, gáz- és aranyexportból bőven képes fenntartani hadi kiadásait.

Naponta körülbelül ezer új katonát toboroznak, kétszer annyit, mint Ukrajna.

Ugyanakkor problémák is akadnak. Az elit egységek nagy része elpusztult, a új katonák gyakran idősebbek és kevésbé képzettek. A toborzás költségei megterhelik a regionális költségvetéseket. De az állam továbbra is önerőből működni tud, ellenben Ukrajna, mint állam gyakorlatilag csupán a nyugati lélegeztetőgép, a pénzügyi köldökzsinór miatt képes életben maradni.

Oroszország a fegyvergyártásban is előnyre tett szert. Például csak a tatárföldi Jelabuga városában működő üzem napi 80 drónt gyárt, köztük a Geran-2-t, amely az iráni Shahed-136 továbbfejlesztett változata. Ezek a drónok kulcsszerepet játszanak az ukrán infrastruktúra elleni támadásokban.

Moszkva emellett modernizálta a szovjet időkből származó fegyvereket, és jelentősen növelte a lőszertermelést is.

Míg 2022-ben 250 ezer tüzérségi lövedéket gyártottak, tavaly ez a szám 1,3 millióra nőtt.

A harctéri taktikák is változtak. Az oroszok elhagyták a nagy páncélos offenzívákat, amelyek korábban katasztrofális veszteségeket okoztak. Ehelyett kisebb, mobil egységekkel, drónokkal és gyalogosokkal támadnak, lassan körülzárva az ukrán városokat.

Ez a taktika bevált: a Doneck megyei Vuhledar városát például egy év alatt, fokozatos előrenyomulással foglalták el.

2024 májusában Putyin leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, és Andrej Belouszovot (a képgaleriaban látható öltönyös férfi Putyinnal szemben), egy technokrata közgazdászt nevezett ki helyette.

Belouszov hatékonyabb ellátási láncokat, új technológiákat és jobb együttműködést vezetett be az ipar és a hadsereg között.

Létrehozta továbbá a Rubikon drónos egységet, amely optikai kábellel vezérelt, meghekkelhetetlen drónokkal rombolja az ukrán logisztikát. Ez a taktika különösen a kurszki régióban bizonyult hatékonynak, ahol így sikerült visszaverniük az ukrán betörést orosz földre.

Putyin úgy véli, hogy Oroszország tovább fogja bírni a háborús nyomást, mint Ukrajna – és, ha már a NYT is ilyen szellemben ír tenyalapú cikket, akkor ez nagy valószínűséggel igaz is.

Bár Moszkva hadiipara függ a külföldi alkatrészektől, és a szovjet készletek kimerülőben vannak, az ország hatalmas erőforrásai és hatékony vezetési rendszere gyors döntéshozatalt tesz lehetővé.

Ukrajna léte és védekező képessége viszont szinte teljesen a Nyugat kegygyakorlásától függ.

Ugyan jelentős nyugati segítséget kap, de a szövetségesek nem mozgósították iparukat olyan mértékben, mint Oroszország.

Ha az Alaszkában megkezdődött tárgyalássirotat nem hozzák meg a Putyin által várt békemegállapodást, az orosz elnök jelezte: kész tovább harcolni.

„Oroszország céljai nem változnak” – mondta, és világossá tette azt is, hogy a diplomácia kudarca esetén a katonai erőre támaszkodik.

Az óra pedig, nagyon úgy tűnik, hogy neki lassabban ketyeg. Azaz Zelenszkijnek sietősebb.

Forrás: New York Times