A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
2 borítókép pexels gary spears

Miért szokás fát állítani karácsonykor? 2022. dec. 17.

Mivel a karácsonyt az egyik legnagyobb keresztény ünnepként tartják számon, nem meglepő, hogy sokan tévesen a karácsonyfa-állítás szokásának is keresztény gyökereket tulajdonítanak.

A szokás valójában pogány eredetű. Az életfa, vagy a zöld ág szimbóluma számos keresztény idők előtt létező kultúrában játszott fontos szerepet, már a germán, egyiptomi, kelta és a római kultúra hagyományainak is szerves részét képezte. A téli napforduló alkalmával az emberek az élet diadalát ünnepelték, hiszen sokan úgy tartották, hogy a nap valójában egy isten, a sötét tél pedig csak akkor jön el, amikor a napisten beteg. A téli napforduló után a napok egyre hosszabbak lettek, tehát a napisten diadalmaskodott a sötétség felett. Az örökzöldek ezért a napisten erejét és gyógyulását szimbolizálták, a közelgő nyárra emlékeztették az embereket.

A római világban például Saturnalia, a földművelés istenének születésnapját tartották a napfordulókor. Ez a nap a vidámság és az ajándékozás napja volt. A római nép újévkor zöld növényekkel díszítette fel a templomokat. 

A vikingek pedig úgy vélték, az örökzöld növények a napistenük, Balder különleges növényei.

Sebastian Brandt már 1494-ben beszámolt a Felső-Rajna vidékén akkortájt egyre népszerűbbé váló szokásról. Brandtet sokan a karácsonyfa első említőjének tartják. A fákat kezdetben almával és szenteletlen ostyával díszítették, később azonban egyéb díszek is megjelentek, hogy a gyerekek is örömüket leljék a fában. Egyéb történelmi feljegyzések szerint már 1539-ben is állítottak karácsonyfát a strasbourgi katedrálisban. A hagyomány annyira népszerűvé vált az egész régióban, hogy Freiburg városa 1554-ben betiltotta a fenyőfák kivágását.

A karácsonyfa-állításhoz egy legenda is fűződik, mely szerint Luther Márton épp hazafelé tartott egy téli éjszakán, amikor meglátta, milyen csodálatosan hatol át a csillagok fénye a fenyőfák ágai között. Olyannyira beleszeretett a látványba, hogy haza is vitt egy fát a családjának, amit később gyertyákkal díszített fel. Hogy hihetünk-e a legendának vagy sem, az kérdéses. 

Egy biztos: a 16. századi protestáns és evangélikus közösségeinek nagy szerepe volt a karácsonyfa-állítás ma ismert formájának meghonosodásában. 

A német bevándorlók magukkal vitték ezeket a hagyományokat, amikor más országokba települtek. A 18. századra a karácsonyfák egész Európában népszerűvé váltak.

1 gettyimages

Illusztráció 1848 decemberéből, mely Viktória királynőt, Albert herceget és gyermekeiket ábrázolja. A képnek számos változata terjedt el, népszerűsítve ezzel az ünnepi divatot (forrás: gettyimages)

A gazdagabb német polgárok és arisztokrata rétegek otthonában viszonylag korán elterjedt a szokás, nemsokára pedig a szegényebb családok is bekapcsolódtak. Angliába is a németeken keresztül jutott el a hagyomány. Sokak szerint Viktória királynő honosította meg az udvarban, hogy megörvendeztesse férjét, Albert szász–coburg–gothai herceget. A királynőnek hála, aki rendkívüli médiasztárnak és példaképnek számított az alattvalói körében, a karácsonyfa nem csak Nagy-Britanniában, hanem Amerikában is belopta magát az emberek szívébe.

A karácsonyfa-állítás hagyománya a 19. század elején érkezett Magyarországra. 

Első ízben az osztrák-német rokonsággal rendelkező arisztokrata szalonokat díszítették. Nehéz megmondani, kinek a nevéhez fűződik a legelső karácsonyfa. Egyes források szerint Mária Dorottya württembergi hercegnőhöz, mások szerint Brunszvik Teréz grófnőhöz, de Podmaniczky Frigyes báró például a saját édesanyjának, Noszticz-Jäckendorf Elzának tuljadonítja. Az ország hamar átvette ezt a varázslatos szokást, az 1860-as években már fenyővásárokat is rendeztek a fővárosban.




Sárai Erika



nyitókép: Gary Spears, Pexels