CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Mik voltak a kárpátaljai magyarok főbb demográfiai jellemzői a háború kitörése előtt? 2024. szept. 19.

A szomszédos országok közül Ukrajna az, ahol az aktuális demográfiai folyamatokról meglehetősen keveset tudni. Ez azonban nem csak a háborús helyzet következménye, hiszen az országban utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást. Akkor a kárpátaljai magyar nemzetiségűek száma 152 ezer fő volt.

Az azóta eltelt időszakban forradalmak, háborúk, és gazdasági összeomlások közepette jelentősen átalakulhatott a népességszám és annak etnikai összetétele is. Az aktuális helyzet képlékeny, azonban érdemes áttekinteni, hogy a teljes körű háború kitörése előtt mik voltak a magyarok főbb demográfiai jellemzői. Ehhez a Summa 2017 felmérés ad támpontokat.

Mivel az említett (geo)politikai események és az ukrán állam diszfunkciói nem biztosítottak kiszámítható körülményeket, így a kárpátaljai lakosság jelentős része állandó vagy időszakos migrációra alapozta boldogulási stratégiáit. A Summa 2017 alapján kirajzolódik, hogy a 2002 és 2017 közötti időszakban hogyan alakult a magyarok vándorlási vesztesége. Jól látható, hogy a nyugalmasabb időszakokhoz képest az Euromajdan és azt követően a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése 2014-ben egy jelentős kivándorlási hullámot indított el. A vizsgált időszakban összesen mintegy 15 ezer magyar távozott végleg Kárpátaljáról.

A városokból arányaiban sokkal többen telepedtek külföldre, mint a falusi térségekből. Az elvándorló magyarok nagy többsége (a vizsgált időszak egészében 70%-a) Magyarországra telepedett át, bár a 2000-es évek második felében népszerű célpont volt még Németország, Csehország, Nagy-Britannia és Szlovákia is.

Forrás: Vektor Társadalomkutató Egyesület