A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
dzurinda

Miki, a móka muki! 2022. nov. 30.

Úgy látszik, hogy idő előtt kiszakadt a Mikulás zsákja, de nem a pelyhes fehér hó, vagy minden jó, amit minden gyermek várva vár hullott ki belőle.

Hanem a bukott szlovák politikusok idióta továbbképzőjén pótvizsgázó, ex kormányfő akasztotta fel magát, na nem úgy, hanem a mindenki karácsonyfájára, csillagszóróként.

Nehéz szakma a politikusi, és nem elég már hülyének sem lenni, nagyot kell alakítani, hogy kilátszódj a fekete lyukból, mert óriási a konkurencia.

A tél kezdetével, úgy látszik, megnyílt a szlovák politikusok karácsonyi vásári kiárusítása, ahol megpróbálnak túladni a lejárt szavatosságú gondolataikon, és hát a hideg ellen magukra öltött sapka, sálról is, Magyarország jut állandóan az eszükbe.

Mikuláš Dzurinda, az a szavatosságát már régen elvesztő kereszténydemokrata, aki kormányzása idején sikeresen kiárusította Szlovákiát, szagértőjével, Ivan Miklošsal egyetemben.

Most pedig f-Aszpirinnel próbálja működésbe lendíteni a berozsdásodott agytekervényeit.

A szlovák politika kínálatából, ahol a bohócok számára a két legmeghatározóbb árucikkből, ami a cirkusz és a kenyér, mára már csak a cirkusz maradt. De a silány felhozatal miatt, már ezen sem nevet senki.

Mint minden bukott kormányfő a liberális oldalon, na hol is(?), hát persze hogy az Európai Unió politikai elfekvő intézetei egyikének a szemétgyűjtő holdingjában kapott kényelmes, meleg helyet a segge alá szolgálataiért.

Hogy őszülő fejjel, még fél lábbal a zsírban tengethesse nehéz napjait.

Ivan Mikloš sem járt rosszabbul, hiszen 2016-ban az Ukrán pénzügyminiszter tanácsadójaként, litván és grúz kollégáival igazgatták a biztos csőd felé a volt szovjet utódállamot.

Ennek a levét issza most Európa, és az egész világ. Mára világossá vált, hogy azért kellettek, hogy ott is kiárusítsák az Ukrán állami vagyont, amihez Ivan Mikloš óriási szagértelmet gyűjtött már Szlovákiában.

A mi Móka Mikink, most épen Orbán Viktort kóstolgatja, mint mindenki Európában, aki fel akarja hívni magára a lankadt figyelmet, mert bármit is mondhat, ha kimondja Orbán Viktor nevét, aki szerinte, állítólag Európa legjelentéktelenebb országának kormányfője, rögtön felkapják a fejüket a világban.

Az, hogy Mikuláš Dzurinda ki is ma valójában, mára már a lőtéri kutyák harmadik generációja sem emlékszik.

Mostanság hírbe hozták őt valamiféle pártalapítással, de ha bolhatenyészetet nyitott volna kisállat kereskedőként, talán még sikerre vihetne valamit, de Bugár Báléval, Lópici Gáspár nyihológussal, meg egy jó pár áporodott, penészszagú, naftalinnal tartósított politikussal, már nehezen fog jeget törni a Dunán!

Mert ez a penész nem ám a nemesebbik fajta, mint amilyen a sajtokra telepszik, hanem a múmiákra rakódott, egyszerű szürke penész, a simple penésiensis.

Azt, hogy Magyarország nem kapja meg a neki járó Uniós pénzeket - és ennek egy szomszédos állam egykori, kereszt(l)énydemokrata kormányfője még örül is - a szlovákiai Európai Uniós parlamenti képviselőknek is köszönhetjük, akik pont olyan csicska módon, elvtelenül szolgálják a globalista kiszolgáló elitet, mint ahogyan azt, a hazaáruló magyar baloldal teszi.

De reméljük, hogy nem büntetlenül.

Jön még a kutyára dér, és az nem olyan jó móka lesz, mint ok nélkül belerúgni egy szuverén szomszéd állam politikusába és polgáraiba.

Olyan jelentéktelen országba, Miki szerint, mely ország mérföldekkel jár Szlovákia előtt a gazdasági teljesítményében.

Az egykori tátrai tigris, mára fosós macskává pilledt, és szunyókál a kanapén, melyen most Mikulás Dzurinda próbál helyet söpörni magának a száraz macskaalom letakarítása után, hogy kacsákkal, nímandokkal és ,,hekkerekkel” túléljenek.

Csak az a kérdés, hogy minek, és kinek?

Mert ezeken a bohócmutatványok után már nem zúg fel a taps. Valami uzsonnára valót még lehet keresni, de a produkció önmagában már csak a szánalmas kategóriát erősíti, és a köztévé is csak az éjjeli órákban, áramszünet alkalmával meri műsorra tűzni.