ZSÍR

Milyen ízű jegeczedett tejhabot vagy hideg nyalatot kérsz a spanyol tekercsedbe? 2026. máj. 8.

Május 8-án ünnepeljük a fagylalt világnapját. Bár ma már természetes, hogy bárhol hozzájuthatunk egy gombóchoz, de ez a hűsítő finomság hosszú utat járt be az ókortól a modern tölcsérig. Nézd végig képes összefoglalónkat és írd meg kommentben, neked melyik ízű fagylalt a kedvenced!

A fagylalt története évezredekkel ezelőtt kezdődött. Az ókori kínaiak jéggel és hóval kevert gyümölcsleveket fogyasztottak, Hippokratész pedig egyenesen gyógyszerként tekintett a jeges édességre. A leghíresebb ókori rajongó kétségkívül Néró császár volt, aki ő rózsavízzel, mézzel és gyümölccsel ízesített havat evett, amit több száz kilométerről hoztak neki a hegyekből.

Európába a 13. században Marco Polo hozta vissza a recept ötletét a Távol-Keletről, megágyazva az olasz fagylaltkészítés világhírének. A reneszánsz idején Mátyás király udvarában Beatrix királyné révén már ismerték.

Hazánkban a hódoltság idején a török mozgóárusok „mézízű sörbetje” volt az úttörő. Az első hazai receptek egy 1753-as erdélyi szakácskönyvben bukkantak fel. Ekkor fogyasztottak már többek közt epres és pisztáciás fagylaltot is.

Tudtad?

A „fagylalt” elnevezés előtt rendkívül kreatív nevekkel illették a csemegét. Hívták jegeczedett tejhabnak, fagyosnak és hideg nyalatnak is. A ma ismert spanyol tekercs pedig nem más, mint a tölcsér, amelyet 1903-ban szabadalmaztattak.

Az első fagylaltok még vízalapú szörbetek voltak, a ma ismert krémes állag a tej és tejszín hozzáadásával alakult ki.

1848 nyarán a magyar hazafiak stílusosan nemzeti színű tölcsérekből falatoztak. A „haza bölcse”, Deák Ferenc különösen a gránátalma ízű fagylaltot kedvelte.

Az első fagyigépek még kézi hajtással működtek, a 19. században pedig a cukrászdák a hölgyek legfontosabb találkozóhelyeivé váltak.

Neked melyik íz a kedvenced? Maradsz a klasszikusoknál, vagy Deák Ferenchez hasonlóan valami különlegesebbet választanál?