
CSAK A KEZÉT FIGYELD!
Minisztermustra
2023. okt. 20.
Ahogy az várható volt, Robert Fico hétfőn bemutatta a kormányát. Na, ez ebben a formában nem igaz, legalábbis nem teljesen. A hét elején bemutatott kormányban ugyanis nem szerepeltek még nevek, csupán az egyes koalíciós pártok közötti osztozkodás eredményéről rántották le a leplet.
Ám ami késik, az nem múlik, pénteken előállt a farbával a negyedik miniszterelnökségére készülő Fico, és bemutatta, hogy kik tehetik rá az alefelüket az egyes miniszteri székekre.
Kezdjük a SMER minisztereivel...
A miniszterelnöki székbe – itt semmi meglepetés nincs – Robert Fico ül be. Ficoról sok újat nem lehet elmondani, mindenki tisztában van a múltjával. Legfőbb erénye, hogy nem libsi. Kérdés, hogy ez mire lesz elég az elkövetkező időkben.
Kisebb meglepetésre Fico kápója jobbkeze, a korábbi sokszoros belügyminiszter,
Robert Kaliňák ezúttal a védelmi minisztérium felügyeletét kapta. Végülis ott is az erőszakszervek felett basáskodhat majd, hátha megint fel kell pofozni egy-egy politikai riválist.
Kaliňák jelölése miatt egyébként már közfelháborodott, legalábbis úgy tett az ellenzék – teljes egyetértésben.
No, ki van még? Az igazságügyi tárcát Boris Susko kapta. Hogy ő kicsoda? Ne lepődjön meg, ha nem tudja. Egy igazi szürke egér (az eminenciás kifejezés túlzás az ő esetében). A hírek szerint egy konfliktuskerülő személy, aki nyilván a főnöke minden utasítását kritika nélkül teljesíteni fogja. Suskoról tudni lehet, hogy a politikusok elleni eljárások leállítására felhasznált, kétes hírű 363-as paragrafus híve (nyilván több kollégája is ennek köszönheti, hogy a rácsos ablak innenső oldaláról élvezi a napfényt).
Az ország pénzügyeit Ladislav Kamenickýra bízta Fico, aki szintén hosszú ideje a SMER tagja, Pellegrini elvtárs kormányában már betöltötte a pénzügyminiszteri posztot, szóval van már abban gyakorlata, hogy használja fel a leghasznosabban az adófizetők pénzét.
Richard Takáč is inkább maradt volna a kaptafánál, semmint a mezőgazdasági minisztérium igazgatásánál, hiszen
most négy évig a hátában érezheti a posztra ácsingózó repcehuszár, Simon Zsolt gyilkos pillantásait.
Sokat elmond Takáč kvalitásairól, hogy a pártban akkor lépett az első vonalba, amikor az ambíciósabb másodvonal Pellegrinivel tartva lelépett a Hlasba, így a párt sokadik vonalából sikerült előre verekednie magát. Mondjuk legalább annyi köze van a mezőgazdasághoz, hogy a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen végezte a tanulmányait.
Az előzetes híresztelésekkel ellenétben nem Fico nagyúr tölti be a külügyér tisztségét (baszki, majdnem leírtam, hogy tisztességét, de a Káčerok meg Jaro Naďok, na meg az Ivan Korčokok által bemocskolt minisztérium per pillanat nem hozható egy platformra a tisztesség szóval. Na szóval...) Juraj Blanár nyakába szakadt. Hát, sok szerencsét, Juro, fogsz te kapni hideget-meleget, hidd el. Ha engedsz Brüsszelnek, akkor Soros-ügynök leszel, ha ellent mondasz neki, magyar-ügynök. Szóval jól rácsesztél!
A közlekedésügyért Jožo Ráž felel, szerencsére nem a zenebohóc, hanem a fia. Mondjuk abban sem lesz sok köszönet. Ráž valamiért nagyon fontos Ficonak (biztos sokat jelentenek neki apuci nótái), hiszen
már a Kuciak-gyilkosság után be akarta ültetni a SMER főnöke Kaliňák megüresedett belügyminiszteri székébe, de azt az akkor köztársasági elnök, Andzsel Kiska megakadályozta.
...hogy a HLAS adja a másikat. Meg a harmadikat...
A királycsinálóvá avanzsált Peter Pellegrini vezette Hlas kemény árat kért Ficotól, és be is vasalt rajta hét minisztériumot, ráadásul nem is a futottak még kategóriába tartozó, katica-csoportos, illetve notórius hozzá nem értők által is elvezethető minisztériumokat, azokról ugyanis majd a következő fejezetben ejtünk szót.
Az ország talán legfontosabb minisztériumát a pofátlanul fiatal, a csupán 36 éves Matúš Šutaj Eštok tölti be Fico kormányában, bár teljesen rutintalannak nem nevezhetjük, hiszen már az előző ciklusban is a parlament padsorait koptatta. Nagy kérdés, hogy 3 és fél évnyi durci-politikából mit tanult. Az istókját neki, csak ne legyen olyan, mint a ruszin pofozógéppé önmagát előléptető Kaliňák volt, és akkor nagy baj nem lehet.
A gazdaság irányítását Denisa Saková kezébe adták. A nyitrai születésű politikus korábban már a belügynél titkolózott, mármint titkárkodott, majd a harmadik Fico-kormány bukását követően Pellegrini keze alatt 2018-2020 között vezette is a Belügyminisztériumot.
Nyilván egy roppant sokoldalú nőt köszönthetünk a bársonyszékben, hiszen mostantól a gazdasági minisztériumot fogja irányítani. Végülis mit lehet ott elrontani?
A munkaügyi minisztérium élére – dobpergés! – Erik Tomáš került. Az meg ki a búbánat? A tévé képernyőjéről ismerős úriember (már ha valaki érez késztetést arra, hogy a liberálistól szélsőliberálisig terjedő szlovák médiaspektrumot válassza) az előző ciklusban is képviselte a pártját a parlamentben. Reméljük, a munkamorálja kicsit erősebb lesz, mint sok elődjének, illetve emlékezni fog, honnan származik (Homonna), és kicsit jobban oda fog figyelni a keleti (és déli, please!) végekre.
Az oktatásügy szépen rácseszett, hiszen a politikai szerencsevadász Tomáš Drucker került a rezort élére. A korábbi egészségügyi miniszter, illetve a kereken egy hónapig belügyminiszter új oktatásügyminiszter eddig sehol sem alkotott maradandót, sőt 2018-ban a Smerből kilépve saját pártot is alapított Dobrá voľba néven. Hát, nem volt a legjobb választás. Azóta már a Hlas sorait erősíti (?). Druckerről nem tudjuk, kinek drukkol, de korában a Szlovák Postát is vezette, amiről a jóízlés keretein belül nehéz nyilatkozni.
A fent már említett egészségügy hálátlan feladata Zuzana Dolinková „jutalma” lett. Természetesen neki sincs sok köze az által vezetett minisztériumhoz, hiszen egy jogász végzettségű hölgyről (genderérzékenyeknek: személyről) van szó. Dolinková miniszteri kinevezése mögött logikát találni legalább akkora kihívás, mint értelmet találni Andrej Danko, vagy egyeztett alanyt-állítmányt Érsek Árpád bármely megnyilvánulásában. Miért vagyunk Dolinkovával igazságtalanok? Hát mert
valahol roppant igazságtalannak tűnik, hogy egyből miniszteri széket kap egy olyan valaki, aki nem hogy parlamenti munkát nem végzett még, de gyakorlatilag nulla politikai tapasztalata van. Ha eddig nem omlott össze a szlovák egészségügy (ami egyébként csodaszámba megy), akkor majd most!
A befeketések és a régió (régi jó, hehe) felett Richard Raši fog basáskodni. Raši Rišo régi motoros a szakmában, 2008-2010 között Fico egészségügye dögledezett a kezei között, de legalább ő orvosként tevékenykedett korábban, így pontosan tudta, mivel lehet még tovább rontani a helyzeten. 2010-től pedig nyolc éven át vezette Kassát a kilátástalanból a reménytelen helyzetbe, majd mint aki jól végezte a dolgát, visszatért a Mutyiszlavába, ahol a kormány alelnöke lett, majd azt követően három év pihi után tér vissza a csúcsra. De valóban ez a csúcs? Attól tartunk, hogy lesz még ennél feljebb is Raši számára.
Peter Kmec igazán nárcisztikus személy lehet, hiszen nem egy hagyományos minisztériumot álmodott meg magának, hanem az európai közpénzek lenyúlásával felhasználásával megbízott kormányfő-helyettesi posztit kapta. A diplomataként tevékenykedő Kmec annyira diplomatikus és pártatlan volt világéletében, hogy 2020-ban mégiscsak beült a parlamentbe. De ezér neki kell majd felelnie az Úr színe előtt.
Jöjjön az SNS! Szentséges csigabiga, mit vétettünk?
Ahogy fent említettem, az SNS-re a bóvli maradt. Sajnos Szlovákiában a környezetvédelemért felelős (emlékszünk még a Tátrából államilag lopott ölfákra?) minisztérium is a Nemzeti csótányok (na nem, Nagyferó csak egy van, és őt nem adjuk!) Dankológiai Intézet felügyelete alá kerül, mégpedig Rudolf Huliakot nézték ki a posztra, amitől Čaputová úgy befeszült, hogy nem hajlandó aláírni a kormány megbízólevelét. Mondjuk ez teljesen érthető Huliak előéletét ismerve,
hiszen korábban megtámadta Čaputová élettársát is. Azt mondtam már, hogy az összeesküvés-elméletek hírhedt terjesztőjéről van szó?
Martina Šimkovičová a tévé képernyőjéről lehet ismerős, hiszen hosszú ideje a Markíza televízió alkalmazottjaként tevékenykedett. Bizonyára a libsi (szenny)csatornánál való tevékenysége miatt gondolta úgy valaki, hogy bizonyára jó öltet rábízni Šimkovičovára a kultúrát.
A Markíza szellemiségéből kiindulva már látjuk is lelki szemeink előtt a legújabb tévés vetélkedőt, amiben az lesz a cél, hogy szlovák népviseltben, természetesen letolt gatyával, fujarával a hátsójukban, fingáriákkal megszólaltatva az ősszlovák hangszert adjanak elő szlovák népdalokat, véletlenül sem magyaroktól lopott dallamvilággal.
Hol? Hát azt a kutyafejű magyarok lopták el az ősszlovákoktól a görbe lábú lovaikon. Šimkovičová érdemei közé tartozik a közröhej kategóriába tartozó TV Slovanban való tevélenysége, valamint összeesküvés-elméletek és dezinformáció terjesztése az éterben. Miniszteri munkájában mindannyiunk legnagyobb szerencséjére nem lesz teljesen járatlan ez a multitalentum, a szlovák nemzet kincse, hiszen 2016-tól 2020-ig már látogatta a pozsonyi vár udvarán felhúzott roppant igényes megjelenésű intézményt.
Mivel a koalíció kifogyott a minisztériumokból, így a következő év elejével létrehoznak egy kamu tárcát Ján Krišanda számára, ki így a sportért és a turisztikáért lesz felelős. Mondanunk sem kell, hogy a lehetőségekben határtalan, a megvalósításban igénytelen ágazatok igazából csak a pártkassza feltöltésére szolgálnak majd, de sebaj, hiszen egy olyan miniszterrel gazdagodott Szlovákia, aki még a mečiari időkben is csettintésre késztette volna a bátrakat.
Krišanda ugyanis 2020-ban azért nem indulhatott az SNS színeiben a választáson, mert az azóta jogerősen elítélt, a Kuciak-gyilkosságok miatt a rendőrség látókörébe került Marián Kočnerrel ápolt szoros kapcsolatokat.
Ilyen ez a popszakma a nemzeti dankológusoknál. Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy az SNS listájáról a parlmanetbe csupán Dankot karikázták a választóik, mindenki más csak a párt listájára felkéreckedett külsős volt. Lesz így nemulašš!
A fentieket viszont nem érdemes készpénznek venni, hiszen Zuzana Čaputová obstruál, Fico konstruál, Danko konspirál, Sulík vehemensen összeSaSja magát, Matovič meg vélehetőleg boxedzésekkel készül a visszavágóra.
Így kezdődött hát el a dicstelen csihi-puhi. Jaj, mamám!
Nyitókép: DenníkN

Jancsó Péter
