A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

NYITÓKÉP drew dizzy graham unsplash

Mióta Észak az észak, és Dél a dél? 2024. jún. 22.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A köztudatban Észak- és Dél-Korea már hosszú idők óta két külön államként él, így nem csoda, hogy sokan meglepődnek, ha megtudják, hogy a két ország csak a 20. század közepén vált ketté. A Koreai-félsziget történelmében korábban is előfordultak politikai és területi megosztottságok, de a modern értelemben vett Észak- és Dél-Korea csak 1945 után jött létre.

A korábbi történelmi szétválások különböző dinasztiák és birodalmak közötti konfliktusok eredményei voltak. Ilyen például a Három Királyság kora (Kr. e. 1. század – Kr.u. 7. század), amely idején az ország területe a Koreai-félsziget északkeleti részén és Mandzsúria területén elhelyezkedő Kogurjo, a délnyugati régióban létrejött Pekcse, és a délkeleti régiókban elterülő Silla királyságra szakadt. Ez a három királyság egymással harcolva próbálta megszerezni a félsziget irányítását. A korszakot óriási kulturális fejlődés jellemezte, ekkor vált a buddhizmus is a szóban forgó királyságok fő vallásává.

A három királyság kora httpcommons wikimedia org

A három királyság (kép forrása: commons.wikimedia.org)

A Három Királyság korának vége a Silla királyság és a kínai Tang-dinasztia szövetségének köszönhető. A két szövetséges közös erővel legyőzte Pekcse és Kogurjo királyságokat, így Silla végül sikeresen egyesítette a félsziget nagy részét, létrehozva az Egyesített Silla királyságot. Az északi területeken – tehát az egykori Kogurjo királyság helyén – egy külön közigazgatású állam jött létre Palhe néven.

Ezt követte a Korjo és Csoszon dinasztiák ideje, amely a 10. századtól egészen a 19. századig tartott. A 10. században a Korjo királyság egyesítette a Koreai-félszigetet, beleértve Palhe területeit is. Vesztét a belső politikai instabilitás, a korrupció, a katonai diktatúra és a mongol uralom okozta. I Szonggje tábornok katonai puccsot hajtott végre, amely után 1392-ben megalapította a Csoszon-dinasztiát. Az új reformjai és a konfucianizmus bevezetése jelentős változásokat hozott a Koreai-félsziget történelmében és társadalmában. Csoszon a 14. századtól egészen a japán megszállásig, tehát 1910-ig létezett. 

Virágkorát Nagy Szedzsong király (1397 – 1450) idején élte.

A 19. század végére a Koreai-félsziget geopolitikai jelentősége megnőtt a nagyhatalmak közötti versengésben. Korea Kína védnöksége alatt állt, de a 19. század végén Japán és Oroszország is igyekezett egyre nagyobb befolyást szerezni a régióban. Az első kínai-japán háború végén Japán győzelmet aratott, és ezzel jelentős befolyást szerzett Koreában. A háborút lezáró simonoszeki egyezmény értelmében Kína elismerte Korea függetlenségét, de Japán befolyása egyre csak nőtt a térségben. A csoszoni nemesség azonban továbbra is a kínaiakkal szimpatizált, és megbuktatta a japánbarát minisztereket, mire azok egy bérgyilkost küldtek a palotába, aki megölte Min királynét.

Kodzsong király httpcommons wikimedia org

Kodzsong király (kép forrása: commons.wikimedia.org)

Az akkori uralkodó, Kodzsong király az oroszokhoz menekült segítségért, akik anyagi támogatást nyújtottak Csoszonnak a megerősödéshez. 1879-ben a király felvette a császári címet, 

és Csoszont kikáltotta Koreai Császárságnak. 

Az utolsó egységes koreai államot a Japán Birodalom 1910-ben annektálta. Ezzel Korea hivatalosan Japán része lett, és a Japán Birodalom közvetlen irányítása alá került.

Az 1910–1945 közötti japán megszállás időszakában a japán kormányzat erőszakos intézkedésekkel próbálta elnyomni a koreai kultúrát és ráerőltetni a népre a japán nyelvet és szokásokat. Az elnyomás ellen természetesen sok függetlenségi mozgalom jött létre, a tüntetéseket azonban mindig könyörtelenül elfojtották. 

Végül a második világháborús japán vereség és az 1945-ös szövetséges megszállás vetett véget a japán uralomnak Koreában.

A nagyhatalmak konferenciáinak megállapodása ideiglenes felosztásról szólt. Az volt a terv, hogy az ország megerősödése és a megszállók kiűzése után visszaállítják az egységes, önálló Koreát. Augusztus 9-én a Vörös Hadsereg tehát bevonult az északi részekre, és egy hét alatt „rendet teremtett”. Drasztikusan fellépett az idegen uralommal szemben és az akkori politikai ellenzékkel szövetkezve megalakította a Koreai Népköztársaságot. A kollaboránsokat szigorúan felelősségre vonták, a külföldi tulajdonokat államosították, míg délen egészen másképp zajlottak a dolgok. Az amerikai csapatok később vonultak be a déli területekre, és sokkal kevésbé kemény módszereket alkalmaztak. 1948-ban létrejött a déli Koreai Köztársaság Li Szin Man diktátori vezetésével, északon pedig megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim Ir Szen diktátor uralmával.

Az ideiglenes kettéosztás terve kudarcba fulladt, az eltérő politikai érdekek és ideológiai ellentétek ugyanis lehetetlenné tették az egyesítést. A határok véglegesítése az 1950 és 1953 között lezajló koreai háború után történt meg. 

A fegyveres ellentéteknek a panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény vetett véget, amely magában foglalta egy, 

a 38. szélességi fok mentén húzódó, 4 km széles demilitarizált övezet létrehozását. 

A fegyverszünet után azonban nem köttetett békeszerződés, sőt, 2013-tól Észak-Korea még a fegyverszüneti egyezményt is érvénytelennek kiáltotta ki, miután ellenséges intézkedések kivitelezésével vádolta meg déli szomszédját.

Az 1945-ös kettéválás óta Észak- és Dél-Korea két különböző utat járt be: Észak-Korea a kommunista diktatúra és az elszigeteltség útján haladt, míg Dél-Korea demokratikus fejlődésének és gazdasági csodájának köszönhetően a világ egyik vezető országává vált. Az elmúlt évtizedekben a két Korea közötti kapcsolatok időnként feszültséggel teliek, máskor diplomáciai közeledések jellemzik. 

Jó kérdés, vajon megéljük-e valaha, hogy a két országból ismét egy egész legyen.



Sárai Erika



nyitókép: Drew Dizzy Graham - Unsplash

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!