AMMARHA!

Miről mesélnek a mohácsi tömegsírok? 2026. aug. 29.

1526-ban, az augusztusi hőségben szanaszét heverő több ezer holttest eltemetését maga I. Szulejmán szultán rendelte el, ahogy annak a körülbelül 2000 hadifogolynak a kivégzését is, akik a csata utolsó fázisában, illetve a magyar tábor lerohanásakor estek fogságba. 

A Buda felé igyekvő törökök nem engedhették meg maguknak a nagyszámú fogoly őrzését, így a haditanácsot és a győzelmi díszszemlét követően, a szultáni trónus közelében, módszeresen lemészárolták őket. A 2026-os 500. évfordulós megemlékezésre és kiállításra a szegedi embertani tanszék legalább egy tucat elesett vitéz arcát rekonstruálja digitálisan.

1526. augusztus 29-én a Mohácstól délre fekvő csatatéren a Magyar Királyság mintegy 25 ezer fős hadereje alulmaradt az akkori világ legerősebb hadseregének számító Oszmán Birodalom csaknem 70 ezer fős seregével szemben.

Több órán át tartó küzdelem után a hirtelen jött zápor némi előnyt nyújtott a menekülőknek, de a magára hagyott gyalogságon ez már nem segített. A négyszögbe tömörült több ezer zsoldos egy ideig még vissza tudta verni az oszmán lovasságot, ám a magyar haderő háromnegyede végül megsemmisült. A lovasság harmada a csatatéren maradt, a gyalogság pedig szinte az utolsó emberig odaveszett.

A területen már az 1950-es, '60-as és '70-es években is zajlottak ásatások, ám az igazi áttörést a III. (2020) és a IV. számú tömegsír (2024) feltárása hozta el, amely a Janus Pannonius Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Duna–Dráva Nemzeti Park példás összefogásának köszönhető.

A 2020-ban feltárt III. számú tömegsírban eddig 349 vázat sikerült azonosítani, de ez még nem a végső szám. A halottak döntő többsége katonakorú férfi, ám akadnak köztük 12–15 éves kamaszok, idősebb férfiak és néhány nő is, akiket az összecsapás után rendezetlenül földeltek el.

A leletek egyértelműen igazolják a kivégzés tényét. A foglyokat alsóruházatra vetkőztetve végezték ki. Felsőruházatra utaló elemeket nem találtak. A hóhérok által ejtett vágási nyomok tisztán azonosíthatók a nyakcsontokon. A vázak mellett megtalált ólomlövedékek olyan áldozatokhoz tartoztak, akiket a szultáni haditanács döntése értelmében lőttek le.

A kisebb méretű, 4,2 × 1,6 méteres IV. számú tömegsír körülbelül 150 ember maradványait rejti. Leginkább ólomlövedékek, egyszerű viseleti elemek, ruhakapcsok, zsinór- és fűzővégek, valamint nyílhegyek kerültek elő.

A csontmaradványok értékes információval szolgálnak a korabeli magyar sereg fizikai összetételéről is. A mintákban a magas, meglepően jó felépítésű férfiak dominálnak. Az egyik feltárt felkarcsont alapján például az egyik elesett vitéz a 190 cm-es magasságot is meghaladta. A régészeti és antropológiai adatok alapján a IV. számú sírba is a csata után két nappal brutálisan kivégzett hadifoglyok százait temették.

A mohácsi csata közeledő 500. évfordulója alkalmából egy többhetes sorozat keretében ismét megtekinthető a Mohács titkai című, hatrészes videósorozat. A dokumentumfilm a Mohácsi Nemzeti Történeti Emlékhely területén feltárt III. és IV. számú tömegsír tudományos vizsgálatát mutatja be, emellett arra a kérdésre is keresi a választ, hogy pontosan hol csaptak össze a magyar és a török seregek. 

A részek YouTube-on, a Magyar Honvédség hivatalos csatornáján, illetve a Honvédelem.hu hivatalos Facebook-oldalán tekinthetők meg.