ZSÍR

Mit csinálnak a méhek télen? 2024. nov. 2.

A hűvösebb idők beköszöntével a természet is nyugovóra tér. A színpompás levelekben úszó tájat szép lassan felváltja a kopárság, és a növények mellett a vadon élő állatok és rovarok többsége is felkészül a táplálékhiányosabb, hidegebb időszakra. Zümmögő apró mézkészítőinknél azonban a legnagyobb hidegekben sem áll meg az élet, sőt, nagyon is keményen dolgoznak tovább, ilyenkor azonban más feladat kerül terítékre.

Télen a méhek visszavonulnak a kaptárba, és energiatakarékos üzemmódra kapcsolnak. Egy úgynevezett „téli rajfürtöt” alkotnak, hogy melegen tartsák magukat és a raj fennmaradását biztosító királynőt. A téli időszakban bekapcsolják a „biofűtést”, tehát a kaptár belső hőmérséklete körülbelül 25-30°C között marad. Ezt úgy érik el, hogy állandó mozgásban vannak, és a szárnyiak rezegtetésével termelik a hőt. Minél lejjebb kúszik a hőmérő higanyszála odakinn, annál többet mozognak.

A méhek szoros, gömb alakú rajfürtje a kaptár közepén, a királynő körül helyezkedik el. A fürt közepén lévő méhek hője biztosítja a királynő számára az ideális környezetet, míg a külső rétegbe rendeződött méhek a hőszigetelésért felelősek. A hőtermelő feladatokat azonban rendkívül igazságosan osztják el – folyamatosan váltják egymást. A külső rétegen lévők időnként beljebb húzódnak, hogy felmelegedjenek, így senki sem marad egyedül a munka oroszlán részére.

Télen a királynő nem petézik. A házi méhek szeptember környékén petéznek utoljára, ebből kelnek ki a téli méhek. Ők javarészt túlélik a telet, téli méhek kelnek ki belőlük. A nyári méhek azonban nem bírják olyan sokáig, és már ősszel elpusztulnak. A méhraj télen általában feleakkora, mint nyáron. A királynő csak tavasszal rak új petéket, amikor melegebbre fordul az idő, és az ébredező természetnek hála van elég élelem is.

A méhek fáradhatatlanul figyelik a kaptárban lévő hőmérsékletet és folyamatosan dolgoznak azért, hogy a belső hő optimális legyen a raj zömének fennmaradására. A kaptárban tárolt mézből nyernek energiát a hőtermeléshez, mivel azonban a méhészetekben élő házi méhek méze a méhész kezében landol, energia-utánpótlás híján nem húzná egyetlen példány sem tavaszig. Ezért mindennél fontosabb, hogy a méhészek gondoskodjanak a méhek megfelelő etetéséről, amire általában a cukros víz a legmegfelelőbb eszköz. A tavasz közeledtével aztán a méhek egyre aktívabbak lesznek, és felkészülnek az új szezonra, addig azonban biztosítani kell számukra a kellő mennyiségű energiaforrást.

Nyitókép: Pexels - Johann Piber