ZSÍR

Mit figyelhetünk meg Ígéret havában? 2025. máj. 5.

A népi kalendárium Pünkösd havának, Ígéret havának, Ikrek havának, Borjútor (Virágzó élet) havának is nevezi ezt a hónapot. A május elnevezése a rómaiak Maius hónapjából ered és a szót feltehetően a föld termését oltalmazó Maia istennő nevéből származtatják.

A május elsején állított zöld ág nagyon sokféle nevet kapott, többek közt: májusfa, májfa, jakabfa, de nevezték hajnalfának is. Nemcsak szerelmi ajándék volt, hanem jelképezte a tavaszi újjászületést is. Készítése a „legénybandák” feladata volt. Többnyire titokban, virradatra állították fel a virágokkal, zsebkendőkkel, szalagokkal, borral, tojással feldíszített fát, amelyet virradatig őrizni kellett, ugyanis a rivális udvarlók elcsúfíthatták az őrizetlenül hagyott ajándékot. Nagy dicsőség volt a lányoknak májusfát kapni, mely a nagykorúságukat is jelezte, ekkortól ugyanis eljárhattak bálokra, mulatságokra. De nem csak szép üzenetet közvetített ez az ajándék, a rossz hírben álló lányoknak is „kedveskedtek” kiszáradt ágakkal, melyre rongyokat, lyukas fazekat akasztottak. Volt, ahol a fa felállítása a legény, de a díszítés már a leány feladata volt. Sok helyen aztán pünkösdkor vagy május végén „kitáncolták, kimulatták” a fát. Ez azt jelentette, hogy körülötte versenyeket, játékokat rendeztek. A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.

Május 6-a Babvető János napja. A népi kalendárium szerint ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét, mert így csak a fagyosszentek után kel ki, és nagy valószínűséggel már nem fagy el.

A parasztember májusban figyelte a három „-ácot”. A népi megfigyelés szerint ugyanis május közepén a kellemes idő hirtelen hidegre fordulhat, és kárt okozhat. Fagyosszentek: május 12 - Pongrác, május 13 - Szervác, május 14 - Bonifác napjai.

Az utolsó fagyosszent május 15-e, Szent Zsófia, aki az egyedüli női fagyosszent,

a néphagyomány szerint ő is hozhatott fagyot vagy hideget, gyakran többet is, mint a három férfi társa. A gazdák e napon választották el a juhokat és a bárányokat, utána megkezdődhetett a fejés. A néphiedelem szerint ezen a napon kell vetni a kendert, hogy a szára majd olyan hosszú legyen, mint a szent haja.

A néphagyomány szerint a májusi eső aranyat ér. Ha május első hetében esett, akkor jó termésre számítottak a gazdák. A lányok a hagyomány szerint kibontott hajjal kiálltak az udvarra az esőben, hogy megszépüljenek, és hosszúra nőjön a hajuk. Közben mondókát szavaltak: „Ess, eső, ess, Holnap délig ess! Zab szaporodjék, búza bokrosodjék. Az én hajam olyan legyen, Mint a Duna hossza! Még annál is hosszabb, Mint a tenger hossza!”

A májusi népi megfigyelések közé tartoznak további észrevételek is, miszerint a májusi csendes eső, növeli a vetést. A száraz május, száraz esztendőt ígér. Ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, akkor sok eső lesz. Ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést. Ha május elején esik, akkor kevés borunk lesz. A nagyon meleg májust, többnyire esős június követi. Májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendéget jelent.