ZSÍR

Mit figyelhetünk meg márciusban? 2025. márc. 13.

Március keresztény elnevezése, a Böjtmás hava, ősi magyar neve pedig Kikelet hava. Az alvó természet ébredezik, megérkeznek a költöző madarak és fészket raknak.

Március a tavasz beköszönte mellett népi hagyományokban is gazdag hónap. Nevét Mars római istenről kapta. Az időjárás szempontjából különleges, hiszen a tél és a tavasz határvonalán helyezkedik el. Jellemzőek a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek a téli hideg és a tavaszi meleg váltakozásának az eredményei. Úgy tartják, hogy csak akkor lesz igazán tavasz, ha kellőképpen fúj a szél, esik az eső és havazik. A márciusi villámlás és égdörgés májusi havazást ígér. A nedves március pedig nem kedvez a gazdáknak.

Jelenleg március az év harmadik hónapja, eredetileg az első volt. 

A Gergely-nap, március 12-e volt a tanévkezdés, nem a ma megszokott őszi, szeptember 1-je. A diákok jelmezeket öltöttek, püspököt választottak, a szereplőknek különböző katonai rangokat adományoztak, és magukat Szent Gergely vitéznek nevezték. Játékokkal emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Adományokat gyűjtöttek, tréfás versikéikkel bemutatták, milyen az iskolai élet, mi mindent tanultak, és jókívánságokat mondtak a ház lakóira.

Márciusban számos időjósló nap van, pl. Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget. 18-a, Sándor, az első meleget hozó nap, vidéken a zab és árpa vetésének ideje. 19-én, József napján várják vissza a gólyákat, és a méheket is szabadon engedik. A gazda így bocsátotta útjára a kaptár lakóit: 

„Atya, Fiú, Szentlélek Isten neviben induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” 

E napon „Szent József kiosztja a sípot”, hogy megszólalhassanak a madarak. A gazdák megfigyelései szerint a József-napi szivárvány árulkodó jelei pedig a következők: a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros pedig bőséges bortermést ígér. A szántás megkezdésére igen alkalmasnak tartott nap.

21-én, a tavaszi napéjegyenlőség idején a nappal és az éjszaka hossza egyenlő. A régi néphagyományokban a termékenység és a megújulás ideje. Sok helyen szokás volt, hogy a fiatalok a természetbe vonultak, s ott tavaszi virágokat gyűjtöttek, hogy ezzel is köszöntsék a tavasz érkezését. Szintén e napon ünnepeljük Benedek napját, a csillagászati tavasz kezdetét, és Szent Benedeket, a bencés-rend alapítóját. Ekkor zsírt és fokhagymát is szenteltek, amelyeknek aztán gyógyító erőt tulajdonítottak. Elődeink úgy tartották, hogyha március 21-én dörög az ég, száraz lesz a nyár.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, 25-én emlékezünk Jézus Szentlélektől való fogantatására. A népi megfigyelések szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ideális idő gyümölcsfák oltására és szemezésére. Erősen élt az a babona, hogy az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert belőle vér folyna és szerencsétlenséget hozna.

Nyitókép: Méhész méheivel 1932-ben (kép forrása: Fortepan)