ZSÍR

Mit figyelhetünk meg Mindenszent havában? 2025. okt. 13.

Október, azaz Mindenszent hava, a természet visszahúzódásának, a betakarításnak és az őszi népszokásoknak az időszaka. A hónap során nemcsak a földeken zajlottak fontos munkák, hanem a közösségi életben is számos hagyomány és vallási ünnep kapott szerepet.

A gazdák számára október komoly feladatokat hozott: az őszi termények betakarítása, tárolása és a következő gazdasági év előkészítése elengedhetetlen volt. A gyümölcsfák ültetését és metszését a hold járásához igazították – úgy tartották, hogy holdfogytával kell metszeni, hogy növő holddal a fa is erőteljesebben növekedjen.

A körte szedésének idején egyes vidékeken egy sapkát vagy kalapot dobtak fel a fára, hogy a következő évben akkorák legyenek a termések, mint a feldobott fejfedő. Másutt piros szalagokat kötöttek az ágakra szemmel verés ellen – ezzel a módszerrel védték a kiscsibéket, libákat, sőt a gyermekeket is a rosszakaróktól.

Október 7-e Rózsafüzér Királynéja, a Szent Olvasó ünnepe, amelyet a csallóköziek különösen tiszteltek. Úgy tartották, hogy az e napon elmondott rózsafüzér imádság lelki és anyagi segítséget hoz.

Október 8-a a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Mária tiszteletének napja, amelyet XIII. Leó pápa engedélyezett a magyar nép számára. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon süt a nap, a következő tavasz is napfényes lesz.

Októberben ünnepeljük Szent Vendel és Szent Dömötör napját, akik a jószágtartók és pásztorok védőszentjei. E napokon tilos volt az állatokat befogni vagy vásárra hajtani. Sok helyen „juhászújévnek” nevezték ezeket a napokat, mivel ekkor számoltak el a pásztorok a gazdákkal, és új egyezségeket kötöttek a szolgálatra.

Októberben több szüretkezdő napot is számon tartunk: Ferenc, Teréz, Orsolya, Simon-Júda napja mind a szőlőszedéshez kapcsolódik. A legjobb szedőket megjutalmazták, a fiatalok bált rendeztek, gyakran felvonulást is tartottak. Különleges eleme volt ezeknek a bodnártánc vagy kádártánc, ahol hordóabroncsokkal mutatták be a mesterséghez kapcsolódó táncokat.

(Az alábbi képek az 1930-as szüretet ábrázolják. Forrás: Fortepan)

Az október a kukoricafosztás ideje is.

A hazahordott kukoricacsöveket megfosztották leveleiktől – ezt nevezték tájegységtől függően tengerihántónak, máléfejtőnek vagy bontónak. A segítőket gyakran meghívták, de volt, ahol a kapura tűzött zöld gally jelezte, hogy ebben a házban fosztás lesz. A munka közösségi eseménnyé vált, sok helyen énekkel, meséléssel, tréfálkozással kísérték.