ZSÍR

Mit figyelhetünk meg Szent Iván havában? 2025. jún. 7.

Június a nyár első hónapja, sokszor Nyárelő hava vagy Szent Iván hava néven is emlegetik. A nyárhoz fűződő megfigyelések és szokások az aratáshoz, betakarításhoz, a mezőn és a földeken végzett munkákhoz kapcsolódtak.

Június 8-a, Medárd napja, közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. Ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. Máshol pedig ez a szénakaszálás ideje.

Június 10-e, Margit napja, a népszokások szerint a tyúkültetésre a legalkalmasabb nap. Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Máshol a legyes Margit elnevezés terjedt el, ugyanis ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban. Margitkor ha esik, gyengén fog teremni a mogyoróbokor és a diófa.

Június 13-án, Szent Antal napján, az asszonyoknak nem volt szabad begyújtani, s lisztbe nyúlni, nehogy keléses legyen a kezük. Másutt viszont gyógyító napnak vélték az ekkor gyújtott tüzet. Állattartással kapcsolatos hiedelmek és szokások is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Például egyes falvakban nem fogták be a jószágot. Másutt láncon hajtották át az állatot, miközben a gazda mondta: „Legyetek erősek, mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!” Szent Antal napja férjjósló napként is elhíresült. Ha az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé, akkor megleli a jövendőbelijét. De nagy eső esetén úgy tartották, hogy „Szent Antal elviszi a szénát!” Ezen a napon a népszokás szerint kenyeret, alamizsnát osztottak a szegényeknek és a betegeknek.

Ha június 15-re, Szent Vid napjára elvirágzik a szőlő, abban az évben bőséges, finom bor várható. A hiedelem szerint ezen a napon indul a gabona érése, már nem növekszik tovább a szára.

Június 21-éhez, a nyári napfordulóhoz kapcsolódó jóslási szokások közül a legismertebb a vízben úszó viaszgyertyákból való jóslás, ahol a viaszgyertyák formája megmutatja, hogy milyen lesz a következő év. A gyógynövénygyűjtés is kiemelt szerepet kapott a nyári napforduló idején. Az ekkor szedett gyógynövényeket mágikus erővel ruházták fel. Ezeket a gyógynövényeket használták a betegségek megelőzésére és a gonosz szellemek elűzésére is.

A nyárkezdet ismert tevékenysége a június 24-ei Szent Iván napi tűzugrás. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. 

A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg. Az egészségvarázslás is sok formában jelentkezett, pl. bodzafaágat pároltak, melyet daganatokra, illetve a bolhák kiűzésére használtak, vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek melyek a mellfájást gyógyították.

Június 29-e, Péter és Pál napja, az a nap, amikor a búza töve megszakad, s kezdődhet az aratás. „Péterpálhoz” egyes területeken kapcsolódott házasságjósló szokás is.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.