LAMPESZÓDA

Mit lehet tenni? 2024. jún. 21.

Amint arról vélhetően önök is értesültek, az Európai Unió Bírósága rendkívül súlyos, 200 millió eurós átalányösszeg befizetésére kötelezte a magyar államot, mert az ítélet indoklása szerint Magyarország nem teljesítette a befogadási feltételekről szóló uniós irányelv rendelkezéseit.

De miről is van szó konkrétan?

A büntetés alapja egy korábban Magyarország ellen elindított eljárás volt. 2020-ban a tranzitzónát az Európai Unió nyomására a magyar kormány felszámolta. A tranzitzónát a bezárás előtt csak Szerbia felé hagyhatták el a migránsok.

Az emberi jogok európai egyezményét alkalmazó strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy az egyirányú tranzitzóna nem minősül őrizetnek. Ezzel szemben az unió bírósága kimondta, hogy őrizetnek minősül, s ez ellentétes az unió előírásaival, így az jogsértő.

Orbán Viktor így értékelte az unió bírósága ítéletét:

„A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!“

De mit mond a jogi szakértő?

Petri Bernadett szerint ez egy ultimátum Brüsszel részéről az Európa Unió konzervatív erőinek.

Szerinte egyértelműen politikai támadásról van szó. Mert ha ezt az ítéletet az Európai Bíróság az EP-választások előtt hirdette volna ki, az komoly hatást gyakorolt volna a magyarországi választásokra. Feltételezhetően a kormánypártok javára. Másodsorban Brüsszel most abban érdekelt, hogy a magyar kormányt olyan alkupozícióba kényszerítse, amely Brüsszelnek kedvez.

Az Európai Unió Bírósága eddig összesen két tagországot büntetett pénzügyi szankciókkal a jogszabályok megsértése miatt. Korábban Lengyelországot, most pedig Magyarországot.

Minő véletlen! Pont a két politikai ellenlábast, A PiS- és a Fidesz-kormányt.

Lengyelországra 2021 júliusában róttak ki napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának jogellenes működése miatt.

Magyarországra pedig e hónapban 200 millió euró átalánybírságot és napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt.

Orbán Viktor a Kossuth rádióban azt mondta, nem adják fel, megpróbálják úgy intézni, hogy az ítélet Brüsszelnek fájjon jobban, mint Magyarországnak.

De mit tehet ez ügyben a kormány konkrétan?

Sajnos a eljárásban rendes jogorvoslati eljárásnak nincs helye.

A szakértő szerint a magyar kormány hivatkozhat olyan teljesítményekre, amelyek csökkenthetik a kiszabott büntetés összegét. Ilyen lehet a közös határvédelemre kiadott 700-800 milliárd forintos összeg.

Petri úgy véli, hogy Magyarország akár jogi eljárást is indíthat ezen költség érvényesítésére, a határvédelem terén nyújtott szolidaritás jegyében.

A másik lehetőség az, hogy mivel Magyarország nem kapta meg a neki járó uniós források egy részét, megpróbálhatja elérni, hogy ezek terhére beszámítható legyen a bírság.

Azért valahol durva, hogy az a politikai közösség, amelynek elsődleges feladata az Unió külső határainak védelme és a polgárok biztonságának szavatolása lenne, azt az orszagot bünteti, amely ezen feladatát példásan ellátja.

Ráadásul az Unió nemhogy átvállalná az tagországa schengeni határvédelmi kiadasait, még büntetni is akarja a Magyarország területén a szabad mozgást nem gátoló (azaz szökést lehetővé tevő) tranzitzóna felszámolása miatt.

Aztán meg majd csodálkoznak, ha felerősödnek a huxitot támogató hangok és törekvések, mint a briteknél...

(Infók, fotó: Mandiner, az EB honlapja, OV fb-oldala, p7)