CINK

Mocskoljátok a polgármestert és a családját, akkor megnyerhetitek a választást – Konfuciusz 2022. nov. 4.

A politika nem kiscserkészeknek való. Ez egy olyan terep, ahol bizony kapni hideget, meleget. Választhatja az ember a közösség építését és településének fejlesztését. Ehhez munka kell, alázat, szellemi teljesítmény. Ezek híján választhatja a sárdobálást, ízetlenkedést, hazudozást is.

Aztán itt vannak a kampánystratégiák. Ezek is eltérőek. Aki a politikára úgy tekint, mint a köz szolgálatára, annak az irányelve maga a közjó. Ezzel szemben, aki települése vezetését egyszerű keresetszerzési vagy önmegvalósítási lehetőségként látja, az ettől a hozzáállástól nem is tud elvonatkoztatni.

Ennél a pontnál érkeztünk cikkünk legfontosabb kérdéséhez. Lássuk Martos régiúj polgármesterét: Keszeg Istvánt.

Keszeg negyedik alkalommal kapott felhatalmazást Martos vezetésére. Találkoztak-e bármikor a martosiak azzal, hogy polgármesterük mocskolta volna bármelyik polgártársát? Készített-e hazugságokkal teletűzdelt videót? Széthordott-e a 700 fős falucska postaládáiba olyan levelet, amiben ellenfelei családtagjait támadja minősíthetetlen módon? Aligha. Az elvégzett munka és az önmagukért beszélő eredmények miatt valószínűleg ez is az oka, hogy állandóan újra és újra elnyeri a martosiak bizalmát.

Ezzel szemben nézzük a kihívóját: Keszeg Gábort (csak névrokonság áll fenn kettejük között).

Azt nem lehet állítani, hogy az ellenzék vezérének kampányában ne lett volna szellemi teljesítmény. Nem kis kihívás lehetett a nettó rágalmakat körmondatokba rendezni, és szemrebbenés nélkül felmondani őket, ahogy az is komoly munkát (vagy inkább rinocérosz vastagságú arcbőrt) igényelt, hogy a falu történetének legnagyobb beruházását és legsikeresebb ciklusát támadja a törvénysértés fogalmát kimerítő állításaival. Bizonyára a település jövőjének terveire, saját és csapata céljainak megfogalmazására vagy egy faluvezetési program bemutatására a fenti elfoglaltságok miatt nem maradt elég idő.

Katona István magyar hangja Keszeg Gábor

A „martosi megosztottság okozója a Rendezvényliget” – állítja faék egyszerű következtetéssel Keszeg Gábor. A kedves olvasót illik képbe hozni. A szóban forgó beruházás (továbbiakban: a Park) a martosi önkormányzat és a Via Nova Ifjúsági Csoport által európai uniós forrásokból felépített Martosi Rendezvényliget (tehát: a Park), amely - a falu tulajdonát képezve - ad otthont évközi koncerteknek, táboroknak, vár iskolai látogató csoportokat és kötélpályájának tanösvényeinek, színpadoknak, jurtáinak, műfüves pályájának, ill. vendégházainak hála a nyári kapunyitás után végre a falu ékkövévé válhat.

Jószándékú lokálpatrióta örül az ilyesminek, másnak csak az irigykedésre futja. Gyűlöletkeltésre a falu polgármestere és a rendezvényliget megálmodói és működtetői iránt. Ennyiből telt Keszeg Gábor kampánya, ami nem volt más, mint a falu legmegosztóbb emberének kétségbeesett próbálkozása a sokadik ékverésre, hangulatkeltésre és rombolásra. Ez az ember nem más, mint a szebb időket is megélt, mára önmaga sántikáló paródiájává váló Katona István, akinek „érdemei” felsorolásától most eltekintünk.

A két személyt a tehetetlen frusztráción túl a kínai filozófia iránti rajongásuk is összeköti. Mit ad Isten? Keszeg Gábor alapsulis szinten felolvasott kampánybeszédében pont az a Konfuciusz-idézet szerepel, melyet Katona István mondott el komáromi beszédében:

Véletlenek márpedig nincsenek, és a jutalom sem maradt el. A helyiek megfogadták a bölcs Konfuciusz tanácsát, és megsemmisítő fölénnyel a falu jövőjére szavaztak a falu közösségének árokásóival szemben.

Keszeg István újraválasztott polgármesterként megkeresésünkre elmondta:

„A békés utat választottuk kiindulva a múlt sikereiből. Ezen az úton járunk, továbbra is értékeket szeretnénk teremteni Martoson. A fejlesztések a falu határain túlmutatnak, a felvidéki kultúra bástyáját szeretnénk létrehozni.

Meglepett minket ez a gyűlöletcunami, amit ránk zúdítottak. A Szövetség jelöltjei furcsa módját választották a kampánynak. Engem és az alpolgármestert, Erdélyi Zoltánt, valamint Gubík Lászlót is támadták, a becsületünkbe gázoltak. Ez a negatív kampány azt hozta magával, hogy megosztott lett a martosi közösség, és ezek a sebek lassan fognak gyógyulni. Ami a legrosszabb, a mai napig nem fogadják el az egyértelmű eredményt, és folytatják az általuk harcnak nevezett mocskolódást.”

Október 29-én Martoson győzött a józan ész. Reméljük, végérvényesen!