ZSÍR

Móka és zászlók 2024. márc. 16.

A március 15-i történések emlékére a legtöbben kitűztük a mellünkre a kokárdát, részt vettünk valamilyen ünnepi megemlékezésen, de a profibbak már az új Most vagy soha filmet is bedarálták a mozikban. Ezen a napon a magyar főváros épületein is lobog a nemzeti zászló, de még néhány tömegközlekedési eszközre is felerősítették a piros-fehér-zöld lobogókat. A zászlók az életünk szerves részei, egyes történelmi források szerint már a legelső civilizációk is használtak a mai lobogókhoz hasonló szimbólumokat.

De milyen részei vannak egy zászlónak, mit kell tudni a színeiről és melyik a legrégebbi nemzeti lobogó?

A zászló elemei

A zászlókkal foglalkozó tudományágat vexillológiának nevezzük (a zászló szó latin megfelelője vexillum).

A lobogó fő részét mezőnek hívjuk (bizonyos körökben udvarként is találkozhatunk vele). A zászló bal felső sarka a címernégyszög, a bal oldalán varrattal elkülönített részt pedig – ahová a zászlórúd kerül – bújtatószegélynek nevezzük.

A zászlókat minták és mezőfelosztások szerint is megkülönböztethetjük, melyek közül a leggyakoribb a szimmetrikus kereszt (pl. Grúzia), a kétszer hasított vízszintes mező (pl. Magyarország), a kétszer hasított függőleges mező (pl. Olaszország), az ék alakú mező (pl. Csehország), a skandináv kereszt (pl. Norvégia) és a görög kereszt (pl. Svájc).

A zászlók eredetileg katonai körökben voltak használatosak, ahol a csapatok megkülönböztetése céljából lobogtak a magasban. 

A zászlókon lévő címerek főként a középkorban kezdtek elterjedni, amikor is a nemesek címereikkel látták el az őket védő seregek zászlóit. A mai nemzeti lobogók elődei tehát a csatatereken kezdték. Egy biztos: a zászló a mai napig az összetartozás egyik legerősebb szimbóluma.

Színtan

Bármily meglepő is, a zászlók színeinek nincs egységesen elfogadott jelentése, így megeshet, hogy ugyanaz a szín nemzettől függően más-más jelentéssel bír. Ilyen mondjuk a zöld szín, amely a magyar zászlóban a remény szimbóluma, míg Szaúd-Arábia lobogóján az iszlám és Mohamed próféta színeként díszeleg. A magyar zászlóban egyébként a piros az erőt, míg a fehér a hűséget hivatott jelképezni. A szlovák nemzeti lobogó színeit pánszláv színeknek is nevezzük, mivel a legtöbb szláv zászlóban ez a trikolor kombináció a jellemző, ami tulajdonképpen a szlávok közös eredetére vezethető vissza. A fehér ebben az esetben is a béke és a tisztaság jelképe, a kék a hité és a hűségé, míg a piros az erőt és – egyes források szerint – az országért harcoló katonák vérét szimbolizálja.

A világ legrégebbi zászlója

A történészek szerint a világ legrégebb óta használt nemzeti zászlója a dán nemzeti lobogó, amely állítólag már az 1219-es Lyndanisse-i csatában is megjelent.

Bár a dán zászló „veterán” jellege vita tárgyát képezi, mivel a mai formájához leginkább hasonlító piros-fehér zászlót csak 1625-ben használták.

Sárai Erika

Nyitókép: The Big Bang Theory - S10E07

Források: wikipedia.org (Vexillológia), hvgkönyvek.hu (Zászlók könyve)