A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Ludovit stur clanok W

„Mondjanak egy szlovák politikust, aki beszédeiben Štúrtól idéz!” 2023. jan. 13.

Január 1-jén ünnepelték a(z egyre kevésbé) független Szlovák Köztársaság fennállásának 30. évfordulóját, melynek kapcsán számos történeti visszatekintés, elemzés, közvélemény-kutatás látott napvilágot. Az évfordulót követő napokban a szlovák közélet egyik legérdekesebb (bár nem túl felkapott) figurája is előállt egy röpke elemzéssel, mely egy igen érdekes megközelítésből szemléli az ünnepet.

A szerző Eduard Chmelár politikai elemző, publicista, civil aktivista, (hobbi)történész, aki számomra elsősorban néhol röhejes, ám esetenként rendkívül szórakoztató történelmi(etlen) következtetéseivel vált ismertté, s aki több alkalommal is próbált berobbanni a nagypolitikába (Zelená Strana, 99% - občiansky hlas, Socialisti.sk), bár mindannyiszor sikertelenül. Legnagyobb dobása a 2019-es államfőválasztáson való részvétel volt, ahol a szavazatok 2,74%át szerezte meg, nem sokkal elmaradva Milan Krajniak és Bugár Béla „eredményétől.” Hogy miért érdekes számunkra a pacák? Mutatom.

Chmelár a napokban jelentkezett a közösségi oldalán az „Amilyen állam, olyan ünnepélyek” című írásával, elemzésével, melyben nehezményezi, mennyire nem volt méltó Szlovákiához az, ahogyan az ország vezetői, hivatalai, a média ünnepelte az államalapítást. Véleménye szerint ennek oka a gyenge nemzettudat, az ideák és víziók hiánya, illetve az, hogy máig nincsen konszenzus a szlovák nemzeti érdekek kérdésében. És mindez a szlovák politikum, az állam vezetőinek a hibája és felelőssége – az ő olvasatában.

A szlovák nemzeti identitás, a nemzeti öntudat kérdése, mai állapota Chmelár régi vesszőparipája, ezzel kapcsolatos téziseit talán egy tavalyi, Megszűnik-e Szlovákia az Ukrajnában zajló háború után? Ki viseli ma a szívén ezen ország sorsát? címet viselő interjújában fejtette ki a legpontosabban, ezért az ott megfogalmazott kijelentései és okfejtése alapján született meg ez az írás. 

Állításainak egy részét Zuzana Čaputová szlovák és Novák Katalin magyar köztársasági elnök újévi beszédének segítségével tettük próbára, de erről később. Talán kezdjük Chmelár sokszor igencsak helytálló állításaival.

Chmelár kemény felütéssel kezdi a beszélgetést, amikor kijelenti, ma a szlovák állam léte veszélyben van, melyek a legfőbb oka, hogy a szlovák nemzeti öntudat, a szlovák nemzeti büszkeség mint olyan a rendszerváltást követő időszakban szinte teljesen felmorzsolódott, ennek hatására a szlovákok kötődése gyengült az „anyaföldhöz,” a nemzetállamhoz, mindennek hiányában a társadalom olyan polarizálódásnak indult, mely következtében senki számára nem jelenthet problémát szétverni Szlovákit. A közíró hiányolja azt is, hogy máig nem kerültek megfogalmazásra, mit is kell érteni szlovák nemzeti érdekek alatt. 

Jelenleg egy szlovák nemzeti érdek számottevő, ez pedig az idegen érdek

„Nincsenek közös céljaink. Čaputová, Heger és Korčok nemzeti érdekek alatt azt értik, hogy engedelmeskednek Brüsszelnek és Washingtonnak, teljesítsék a parancsaikat és kéréseiket” – mondta kissé indulatosan Chmelár a 8 hónappal ezelőtt (!!!) közzétett beszélgetés során, majd feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt:

“Ki kormányoz minket? Ez ötödik liga. Eduard Heger lehetne pincér vagy falusi önkormányzati képviselő, de kormányfő? Motorkerékpárt nem tud vezetni, nemhogy kormányt!”

Nem mi mondtuk...

Bezzeg Magyarország!

Ellen- és pozitív példaként Orbán Viktor magyar kormányfőt említette, aki – mint mondta – mindig a világosan megfogalmazott nemzeti érdekek mentén cselekszik. Úgy látja, Szlovákiával ellentétben Magyarország (a magyar kormány) nagy figyelmet fordít az erős hazafias érzelmekre, illetve az olyan kérdésekre, melyek az egész társadalmat foglalkoztatják.

A szlovák nemzeti ünnepek államhoz és nemzethez méltatlan módon kerülnek megünneplésre  

Ha már Magyarország. Mi, szlovákiai magyarok rendelkezünk némi összehasonlítási alappal, hiszen mindkét állammal rendszeres kapcsolatban vagyunk. Ha március 15-én vagy augusztus 20-án Magyarországon járunk, láthatjuk, hogy e jeles napokon piros-fehér-zöld zászlótengerben úszik az ország, a közmédia egész napos ünnepi műsorfolyammal jelentkezik, számos rendezvény teszi emelkedettebbé, megélhetőbbé az ünnepet szerte az országban. Mi a különbség Szlovákiában szeptember elseje és második között, avagy január elseje vagy január huszadika között? Talán csak annyi, hogy zárva a boltok és az iskolák. Se szlovák trikolórba öltöztetett városok, se tekintélyes állami rendezvénysorozat, semmi. Sem országosan, sem regionálisan. 

Chmelár épp ezt nehezményezi, példaként hozza fel Janko Kráľ és Ján Palárik születésének 200. évfordulóját, amely néhány helyi megemlékezéstől eltekintve nem volt méltó módon megünnepelve.

„Ez két olyan évforduló, mely szerepel az UNESCO naptárában. A világ ünnepli, de Szlovákiában csupán helyi esemény Liptószentmiklóson. És ez minden” 

- mondta, majd úgy fogalmazott, szerinte ez az állapot szégyenteljes.

Hallottak már szlovák politikust Štúrtól idézni?

A politikai elemző gyenge nemzeti öntudat egyik lenyomataként értékeli azt is, hogy a politikusok sem tekintenek példaként a szlovákok nemzeti nagyjaira, nem kötődnek hozzájuk, nem hivatkoznak rájuk beszédeikben. 

„Mikor hallott szlovák politikust Štúrtól, Štefániktól vagy Hodžától idézni?” 

- tette fel a kérdést a műsorvezetőnek Chmelár.

Mérlegen a valóság

Ha szlovák lennénk, biztosan komolyan venném Chmelár aggodalmait, s mélyen egyetértenék megállapításaival, még ha azok sokszor zavarosak, tényekkel nem eléggé alátámasztottak, itt-ott túlzóak is.

De tényleg olyan gyenge lábakon áll jelenleg a szlovák nemzettudat? Tényleg nem idéznek a szlovák politikusok szlovák történelmi személyiségektől?

Utóbbi kérdésre megkaphatjuk a kielégítő választ, ha visszanézzük, -olvassuk a szlovák politikusok nyilvános beszédeit, megnyilvánulásait. Természetesen arra nem vállalkozunk, hogy ezt az utóbbi 10-20-30 év vonatkozásában megtegyük, viszont alig múlt el 2022, s itt cseng még a fülünkben Zuzana Čaputová szlovák és Novák Katalin magyar köztársasági elnök újévi beszéde, köszöntője. 

Lássuk, mi a helyzet a két államfőnél idézésfronton!

Legalább öt alkalommal végighallgattam Zuzana Čaputová új év, s a szlovák államalapítás alkalmából elmondott, a közmédia és egyéb kereskedelmi adók csatornáin sugárzott majd 10 perces beszédét, idézetet azonban sem Štúrtól, sem Štefániktól, sem senkitől nem hallottam. A beszéd során feltűnt az is, hogy a szlovák államfő mellőzte az olyan progresszív-keretekbe nem illeszthető szakkifejezéseket, mint 

haza, nemzet, család, és olyan konzervatív elhajlásokkal sem foglalkozik, mint a vallás, vagy Isten. 

A „szlovákok” megnevezés helyett nála inkább az állampolgár, nemzet helyett állam használatos (ami egyébként felvidéki magyar szempontból üdvözlendő). Cserébe: 0 emelkedettség, 0 ünnepi hangulat.

Novák Katalin ezzel ellentétben rögtön egy Petőfi-idézettel indítja az új évet: 

„Isten csodája, hogy még áll hazám!“

Egy mondatban két olyan szó, amelytől még Rigó Konrádnak is összeakadnak a szemei. A magyar államfő idéz emellett egy székely népénekből, az édesanyjától, sőt, egy alkalommal még édesanyaként is  hivatkozott magára. Progresszívabb helyeken ezért minimum egy lemondás járna...

Az újévi köszöntő során olyan erős kifejezéseket és megszólításokat használ magyar államfő, mint a haza, a család, Isten, nemzet vagy a „honfitársaim“ és a „mi, magyarok,“ majd a magyar népet így jellemzi: 

Erős, küzdő, válságálló nemzet vagyunk! 

Ha a két államfő újévi köszöntőjéből próbálunk végösszeget kapni, akkor Eduard Chmelár idézés-hipotézise beigazolódott, ugyanis Čaputová úgy kerülte a szlovák történelmi személyiségektől való idézést, mint egyszeri „alianciás“ politikus az önkritikát.



BTW:
 Tavaly jelent meg Chmelár Rekonštrukcia slovenských dejín című, szlovák népmeséket tartalmazó történeti munkájának bővített kiadása, mellyel kapcsolatban hamarosan egy könyv(nem)ajánlóval jelentkezünk!