CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Most akkor igen vagy nem? A Most-Híd továbbra is ködösít 2023. szept. 18.

Nehéz engem azzal megvádolni, hogy bármiféle szimpátiát is viselnék a Most-Híd irányába. Azért, hogy ez így legyen, bőven megdolgozott a párt az elmúlt bő évtizedben, kár is a szóért. Ami mellett viszont nem tudok elmenni, hogy továbbra is megtévesztik a választóikat. Vagy nem?

Úton-útfélen járva egyre több választási hirdetménybe botlok. Ahogy egy régi vicc is tartja, ilyenkor látni a legtöbb politikust a villanyoszlopokon, úgyhogy akár még mosolyogni is támadna kedvem, ha nem lepnék el az utakat a semmitmondó vagy épp a nyilvánvaló hazugságokat tartalmazó, populista szlogenek.

Ezen utóbbi kategóriába tartozik a mindenkit eláruló Vágó-, elnézést, Most-Híd (ne feledjük, 2016-ban még a szlovák partnereit is elárulta Bugár, amikor lepaktált Ficoval és Dankoval, meg az azóta a politika szemétdombjára került Roman Brecelyvel, aki a szép emlékű #SIEŤ pártot nyírta ki a koalícióra lépéssel) legfrisebb plakátja, melynek üzenetét meg kellett alaposan rágnom, hogy megértsem. Pedig nem vagyok teljesen reménytelenül értetlen.

Igen, nem adjuk fel az együttműködést

Nem szeretnék tanácsokat adni Bugárnak és Sólymosnak, ássák csak a saját politikai sírjukat a pöcegödörben, ahol épp vannak, de minden elemi szinten magyarul írni-olvasni képes ember érzi, hogy itt valami nem stimmel. Nem a nyelvhelyességi szempontra gondolok itt, az egymást kölcsönösen kizáró szavak egymás mellé rakásával.

Még csak nem is a mondat valóságalapjára gondolok, hiszen az együttműködést rég feladták: 2016-ban a korábbi (koalíciós) partnereikkel, 2023-ban a „Szövetségeseikkel”.

Ennyivel el is lehetne intézni a dolgot, ám a mondat, ha ízlelgetjük, szinte kicsurgatja a szánkon a bugári Most-Híd DNS-t! Nagyon jól figyeljenek, mert csak egyszer mutatom meg, és onnantól kezdve magukra hagyom az olvasókat – vállalja mindenki saját maga a felelőséget, hogyha a köpönyegforgatók hamis üzeneteit olvasgatja!

Na szóval:

Igen, nem...

Hát nem ismerős valahonnan? Vojtech Chrobák, akarom mondani Bugár Béla egyenes beszéde tör utat elménkbe a plakátmagányban ázó éjjeleken át. 

De az nem világos továbbra sem világos, hogy most igen/nem (tehát majd a választások után eldönti a nagyságos Nagyember a háttérben, hogy igen vagy nem lesz az együttműködésből), vagy pedig a szokásos bugári elhallgatott harmadik mondatát kell megvárnunk, jelen esetben harmadik szavát. 

Igen, nem tudom. 

Mármint a választ a saját felvetésemre, de azt igen, hogy 

itt a sumákolás, a ködösítés lett megtéve a Most-Híd legfőbb választási üzenetévé. Vagyis mindaz, amit Bugár Bélának és kompániájának az elmúlt közel harminc éves politikai pályafutása alapján eddig is kijutott. 

Mert ne legyenek kétségeink, Sólymos az arc, de továbbra is Bugár az ész a pártban, ám ez az ész megrekedt a tíz évvel ezelőtti lózungoknál és a 2016-ban végképp pártprogrammá tett arroganciánál.

És ez lerí minden megmozdulásukról: ez a párt, amely túl gyáva volt a második árulást követően választói felhatalmazást kérni a pártalapításhoz szükséges aláírások összegyűjtésével, továbbra is hülyére vesz mindendkit: választókat, párttagokat, szlovákokat, magyarokat. 

A jó hír az, hogy egyre kevesebben hisznek már nekik. 

Erről tanúskodnak a közvéleménykutatások és a kampányrendezvények, ahol a hidasok közelébe még a kóbor kutya se megy a sátrukat megjelölni se. 

Így jár az, aki évtizedeken át hazudozott, és továbbra is hülyének nézi a választóit. 

Pedig milyen jól hangzott az a zagyvaság a plakáton!

Ehhez az igen/nem, igen, nem marhasághoz képest még a Szöveség végtelenül semmit mondó Itt az idő!-szlogenje is veretes igazság.

Magyarok, tényleg itt az idő, hogy ezeket a folyton mellébeszélő, mindenkit hülyének néző politikai roncsokat nyugdíjazzuk végre – és főleg: végleg.