ITT A PIROS, HOL A PIROS

Most vasárnap Bajorország és Hessen is választ 2023. okt. 7.

Két német tartományban is parlamenti választásokat tartanak, aminek a szövetségi szintű politikára is hatása lehet. Nagy valószínűség szerint mindkét tartományban posztján marad a kormányfő, de az erőviszonyok, a megkötött koalíciók változhatnak.

Bajorországban 1957 óta folyamatosan a keresztény-konzervatív CSU (Keresztény-Szociális Unió) van hatalmon, évtizedekig egypárti, jelenleg koalíciós kormány élén. A német politikai rendszer különlegessége, hogy a CSU csak Bajorországban tevékenykedik, míg nagyobb testvérpártja, a CDU az összes többi tartományban. Jelenlegi koalíciós partnere a Freie Wähler nevű párt, amely néhány ciklussal korábban a belső ellenzékéből formálódott.

Markus Söder miniszterelnök népszerű politikus, és mivel a CSU a szövetségi törvényhozásban is jelen van, ő maga pedig tartományi kormányfőként a felsőház tagja, gyakran szól bele a szövetségi szintű ügyekbe is, élesen kritizálva a jelenlegi SPD – Zöldek – FDP koalíciót. Gyakran igyekszik a szövetségi kormánnyal szemben is törvényeket hozni, hogy alternatívát mutasson. Erre azonban nem mindig terjed(ne) ki az alkotmányosan rögzített kompetenciája. Az atomerőművek kapcsán például hiába hoz olyan döntést, hogy tartományi törvénnyel visszaállítsa a bajor atomreaktorokat, az atomerőművekkel kapcsolatos döntések a szövetségi környezetvédelmi miniszter jogkörébe tartoznak.

Sikeres gazdasági eredményei kapcsán sokan látnák szívesen kancellári székben is, de ő hangsúlyozza: neki Bajorországban a helye, Berlinben csak az jó, hogy autópálya megy onnan Bajorországba.

Ebben persze az is lehet, hogy 

míg Bajorországban a CSU lényegében demokratikus viszonyok mellet rendelkezik alapvetően a pártállamokra jellemző hatalmi pozíciókkal, addig a szövetségi kancellári poszt megszerzésére irányuló kísérleteik mind kudarcba fulladtak.

A választási kampány legnagyobb vihart kavart ügye ugyanakkor nem a CSU-t, hanem a Freie Wählert elnöklő miniszterelnök-helyettest, Hubert Aiwangert érte, akiről előkerült egy történet, miszerint iskolás korában antiszemita röplapot terjesztett az iskolában.

A kampányidőszakban előkerült történet azonban – a közvélemény-kutatások alapján – nem rontotta, hanem egyenesen növelte pártja népszerűségét. A szövetségi szinten jelentéktelen Freie Wähler így egyenesen megelőzte bajor szinten az összes szövetségi kormánypártot! A dobogó második helyéről letaszítva a Zöldeket.

A második helyért amúgy nagy a versengés a Zöldek, az AfD és immár a Freie Wähler között.

Valamivel kisebb népszerűségnek örvend a szövetségi kancellár pártja, az SPD. A szövetségi kormány legkisebb koalíciós pártja, a liberális FDP a bejutási küszöbnél táncol. A legutóbbi választáson 5,1%-kal éppen bejutott, most viszont valószínűleg ki fog esni. A baloldali Linke nincs bent a tartományi parlamentben és valószínűleg nem is fog bekerülni.

A szomszédos Hessen tartományban (Frankfurt am Main és környéke) mások az erőviszonyok. 

Ott a CDU a Zöldekkel koalícióban van kormányon, a szövetségi kormány belügyminisztere, Nancy Faeser pedig az SPD élén próbálja elhódítani a miniszterelnöki címet. Arra, hogy az élről letaszítsa a CDU-t, nincs sok esélye, ugyanakkor alakulhatnak úgy az erőviszonyok, hogy egy Radičovához hasonló közép- és kispárti koalíció élén átveheti a kormányfői tisztséget Boris Rheintől, akkor is, ha a legtöbb szavazatot nem az ő pártja kapja. Jelenleg a konzervatív – zöld kormánykoalíciónak egy mandátummal van több a törvényhozásban, mint az ellenzéki pártoknak. Ha Faesernek sikerül megszereznie a tartományi miniszterelnöki pozíciót, akkor a szövetségi kormánynak új belügyminiszter után kell néznie. Az ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban azzal kritizálták, hogy a belügyminiszteri döntéseit a tartományi miniszterelnöki kampányának rendeli alá például a migrációs helyzet kezelése kapcsán bemutatott, hangzatos javaslataival.

Hessenben a CDU, a Zöldek, az SPD, az AfD, az FDP és a Linke is bejutott a tartományi parlamentbe a legutóbbi választáson. Jelenleg a Linke csak 4%-on áll, de a párt legendás politikusa, Gregor Gysi szerint „azt az egy százalékocskát sikerül összekaparniuk”. Janine Wissler, a Linke jelenlegi társelnöke a Bundestagba való bekerülése előtt, a hesseni tartományi parlamentben vezette a párt frakcióját, ahol 2008 és 2021 között volt képviselő.

Mindkét tartományban jelen van még a tartományi parlamentekben a Bündnis Deutschland nevű párt, korábban AfD-s képviselőkkel, ők azonban valószínűleg elveszítik a mandátumaikat, mivel alacsony a viszonylag új, magát a CDU és az AfD közé helyező párt támogatottsága.

Nyitókép: Wolfgang Maria Weber/picture alliance