CINK

Moziajánló 2022. okt. 20.

A múlt és a jelen találkozása Budapest történelmi mozijaiban

Semmi sem fogható a frissen pattogtatott popcorn és a mozis kóla jól ismert ízkavalkádjához, a széles mozis székek nyújtotta páratlan kényelemhez. De tényleg csak a filmért és a nasiért érdemes moziba járni? Nem is gondolnánk, hogy néha a mozi látványosabb lehet magánál a filmnél. Íme három csodálatos filmszínház, ami esztétikájával és színes történelmével teljesen új szintre emeli a mozizást.

Corvin mozi

Az ikonikus, élénsárga színű Corvin mozit szinte lehetetlen szem elől téveszteni. A Corvin-negyed épületei közt elhelyezkedő mozit Bauer Emil építész tervei alapján építették és 1922-ben nyitotta meg kapuit. A Corvin mozi akkoriban Budapest legnagyobb filmszínháza volt. A háborús időket szerencsésen, csupán néhány karcolással megúszta, így a második világháború után két évvel ismét fogadhatta a filmrajongókat.

Szűk utcái és nehéz megközelíthetősége miatt az 1956-os szabadságharc forradalmi csapatainak egyik legfontosabb bázisává vált. A Corvin mozi előtt álló Pesti srác című szobor az orosz csapatok ellen fellépő, javarészt civil fiatalokból álló csapatok emléke előtt tiszteleg. A szobrot Győrfy Lajos készítette 1996-ban. A szabadságharc alatt a mozi épülete megrongálódott, ezért elkerülhetetlenek voltak a felújítási munkálatok. Így vált a Corvin az akkori főváros egyetlen kinematoszkóppal felszerelt mozijává. A szélesvászon mágnesként vonzotta az embereket. A vetítésekre jóval korábban kellett jegyet váltani, különben szinte lehetetlen volt bejutni egy-egy filmre.

A TV színes csatornakínálata hatalmas konkurenciát jelentett a moziknak már a 70-es évek közepétől, komoly lépésekre azonban csak a 90-es években kellett rászánnia magát a filmszínháznak. 1996-ban a Corvin mozit többtermes multiplex mozivá alakították, hogy modern képi- és hangtechnikájával, valamint sokszínű műsorkínálatával felvegye a harcot a televízió nyújtotta kényelemmel. Az átépítés során a mozi új arculatot kapott, a tervezők azonban megtartották a nagyterem, a homlokzat és a bejárat régi stílusát.

Forrás: covinmozi.hu

Puskin mozi

A főváros egyik legkorosabb művészmozija 2021-ben ünnepelte 95. születésnapját. A mozi Budapest legforgalmasabb utcáinak egyikén, a Kossuth Lajos utcában található, alig néhány méterre a híres Astoria szállodától. A mai Puskin mozi épülete 1919-ig a Magyar Világ kávézónak adott otthont, később pedig bankot alakítottak ki belőle. Ez utóbbi az 1920-as évek pénzügyi válságának idején csődbe ment, teret adva ezzel Deák Jenő filmszínházának.

A Fórum filmszínház 1926-ban nyitotta meg kapuit a filmek szerelmesei előtt. A némafilmeket vetítő mozi azonban nem tudta kielégíteni a hangosfilmekre éhes filmrajongók igényeit, így hamarosan csődbe ment. A mozi új bérlője, Gerő István az ország első hangosfilmszínházává építette át a Fórumot. Az első levetített hangosfilm az Éneklő bolond című klasszikus volt.

A második világháború okozta károk helyreállítása után a mozi nevét Puskinra változtatták, de sajnos nem kímélték az 1956-os forradalom harcai. A moziba később ismét életet lehetlek, de a rémúlt idők technológiájának lecserélésére csak 1988-ban került sor.

1998-ban végül szignifikáns átépítéseken esett át az épület. A tervezők megtartották az eredeti homlokzatot és a mozi előcsarnokát is érintetlenül hagyták, azonban a korábban 623 néző befogadására alkalmas teremből többtermes filmszínházat alakítottak ki. A Metropolis terem így 225 fő, az egykori mellékhelyiségek helyén álló Amarcord terem 72 fő, míg a régi előtérből és irodából kialakított Körhinta terem 68 fő befogadására alkalmas. 2013-ban két újabb, kisebb teremmel bővült a mozi (Annie hall és Mephisto) , így jelenleg összesen öt terem várja a látogatókat.

Forrás: mult-kor.hu

Uránia

Budapest egyik legcsodálatosabb filmszínháza a forgalmas Rákóczi úton várja a moziimádókat.

„Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmahl Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel.” – olvasható az Uránia filmszínház hivatalos weboldalán. Budapest egyik leggyönyörűbb mozija nemcsak hazai körökben arat sikereket, a boredpanda.com oldalán a világ legszebb mozija közé választotta a nemzetközi közönség.

Az épület az 1890-es évek közepén eredetileg szórakozóhelynek épült, először Oroszi Caprice Mulató, majd Alhambra néven működött. Már ekkoriban is rendeztek benne mozgóképes vetítéseket. Az első magyar filmet, A táncz című alkotást is itt forgatta saját készítésű filmvevő gépével Zsitkovszky Béla. A film sajnos elveszett, csupán néhány képkocka, az előadás nyomtatott szövege és a színlap maradtak meg az utókornak.

Az Urániában rengeteg tudományos-ismeretterjesztő előadást szerveztek, 1916-tól tértek át a filmszínházi műsorok vetítésére. Később német, ezután pedig orosz kézre került, a műsorkínálat is ezt tükrözte. Miután újra magyar tulajdonosok vették át az irányítást, az Uránia ismét Budapest kedvelt mozijává vált.

2002-ben az épületet felújították, szinte teljes egészében megőrizve eredeti stílusát. A 425 fős díszterem alatt ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak. A dísztermi páholyok egyetemes és magyar filmtörténeti alkotások neveit kapták.

Forrás: urania-nf.hu

Sárai Erika