POSTALÁDA

Murphy félreértelmezett törvénye 2024. júl. 27.

Murphy törvénye egy jól ismert és sokak által előszeretettel alkalmazott szólás, amely szerint „ami elromolhat, az el is romlik.”

Ez a „törvény” Edward A. Murphy Jr. százados és repülőmérnök nevéhez fűződik. Murphy az amerikai légierő kutatója volt, aki különféle kutatási és fejlesztési projektekben vett részt az 1940-es és 50-es években. De tényleg ennyire pesszimista volt ez az ember, vagy csak mi értelmezzük félre a szavait?

Spoiler: az utóbbi.

Murphy tehát nem egy kitalált személy, nem olyan, mint a Yeti, amivel a gyerekeket szokás ijesztgetni.

Húsvér ember volt, aki valószínűleg sosem gondolta volna, hogy egy egyszerű kis megjegyzése valamikor még a pesszimisták szállóigéjévé válik.

Murphy híres szólása akkor hagyta el a száját, amikor az Project MX981 nevű kísérleten dolgozott a dél-kaliforniai Edwards légibázison. A kísérletsorozat középpontjában a gravitációs erők és a gyorsulás emberi szervezetre kifejtett hatásának vizsgálata állt.

A kísérlet egyik fázisában egy sínpályán mozgó rakétaszánt használtak – ebben kapott helyet az önkéntes kísérleti alany, aki a törvény születésekor épp John Paul Stapp volt, a légierő tisztje, orvosa és biofizikusa.

A kísérlet során különböző érzékelőket helyeztek el a szánon, amivel a gyorsulást és az emberi testre gyakorolt hatásokat mérték.

Ezen műszerek némelyike azonban nem volt megfelelő állapotban, ami természetesen hazavágta az egész kísérletet.

Murphy ekkor kifakadt az asszisztenseire, és ezt mondta neki: „Ha ezeknek a fickóknak módjukban áll hibázni, akkor hibázni is fognak.”

Egy jelenlévő tudós, George E. Nichols azt állítja, Murphy törvényének ma ismert változata – tehát az „ami elromolhat, az el is romlik” – a megtörtént eset tömörített verziója, amely az ottdolgozók szájából hangzott el és kelt életre.

Murphy fiának beszámolója szerint viszont apja kijelentése a következőképpen hangzott: „Ha egy munkát többféleképpen is el lehet végezni, és ezek közül az egyik katasztrófához vezet, akkor ők úgy fogják csinálni”.

Hogy ezek közül melyik az igaz, és hogy egész pontosan mit is mondott Murphy, az sajnos máig nem tisztázott.

Az viszont egészen biztos, hogy a „Murphy törvénye” kifejezésre először egy sajtótájékoztatón figyelt fel a nyilvánosság.

Az eseményen arról kérdezték Stappet, hogyan lehetséges, hogy a rakétaszános tesztek során senki sem sérült meg komolyabban. Stapp azt válaszolta, hogy mindig követték Murphy törvényét, ami segített elkerülni a baleseteket, mivel a „törvény” kimondja, hogy egy teszt elvégzése előtt minden eshetőséget – legyen az jó vagy rossz – figyelembe kell venni.

Murphy törvénye tehát eredetileg a kiválóságra és a gondosságra való törekvést volt hivatott hirdetni, nem pedig azt, hogy ha nem viszünk esernyőt reggel, akkor biztosan esni fog.

Sárai Erika

(Nyitókép: Pexels - Pixabay

Murphy: wikipedia.org

Stapp: military.com)