A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

71498843 6ef4602468407a4dcb414ee703c0626e wm

Muszlim városok az Egyesült Államokban? 2026. szept. 11.

Az amerikai sajtóban gyakran hivatkoznak Abdullah Hammoud 2022-es első megválasztása óta Dearbornra „Amerika első muszlim vezetésű városaként”, ám ez a megnevezés félrevezető. Az első ténylegesen dokumentáltan muszlim többségű település nem Dearborn, hanem a szomszédos Hamtramck volt. 

A jelenleg 28 ezer lakosú detroiti külvárost egykor „kis Varsónak” nevezték, ahol 1970-ben még a lakók 90 százaléka lengyel származású volt.

Azonban 2013-ra a jemeni, bangladesi és bosnyák bevándorlás következtében a muszlimok kerültek többségbe. Nem sokkal később, 2015-ben megválasztották az ország első muszlim többségű önkormányzati képviselő-testületét, 2021-ben pedig Amer Ghalib jemeni bevándorló polgármesterré választásakor az első, kizárólag muszlim tagokból álló önkormányzatot.

Dearborn ezzel szemben elsősorban etnikai, nem feltétlenül vallási tekintetben vezet: a 2020-as népszámlálás során Dearborn lakosságának 54,4 százaléka vallotta magát közel-keleti vagy észak-afrikai származásúnak. Az Észak-Amerika „arab fővárosának” is nevezett település lett az ország első olyan városa, ahol ez az etnikai csoport többségbe került: mintegy 110 ezer fővel itt található az ország legnagyobb, egy helyre koncentrálódott arab–amerikai közössége.

Azonban mivel a városban már a XX. század elején is jelentős számú libanoni keresztény bevándorló élt, az arab származás nem egyértelműen felel meg a vallási hovatartozásnak. Mindemellett a muszlim közösség súlya jól látható: Dearbornban található a földrész legnagyobb mecsete, valamint 2023-ban az önkormányzat Amerikában elsőként hivatalos munkaszüneti nappá tette dolgozói számára a ramadán végét jelző Íd al-fitr ünnepet.

Ellenreakciók – EPIC city és a 2026-os kampány

A politikai és demográfiai előretörés nem maradt visszhang nélkül: a muszlim identitás nyílt kampánytémává vált a 2026-os félidős választások előtt. J.D. Vance alelnök a michigani szenátori székért induló El-Sayedet kritizálta, és a terrorizmus támogatásával vádolta, míg Tommy Tuberville alabamai republikánus szenátor – aki az őszi választásokon az állam kormányzói székéért száll harcba – egyenesen „halálszektának” nevezte az iszlámot.

Egyúttal arra kérte Trump elnököt, hogy tiltsa be a Muszlim Testvériséget és a saríatörvénykezést. 

A támadások gyakran összefonódnak az Izrael–Gáza-kérdéssel is: Mamdanit és El-Sayedet egyaránt Izrael-ellenességgel vádolják bírálóik, ami jelzi, hogy a Közel-Kelet-politika mind a mai napig az egyik legélesebb törésvonal az amerikai muszlim közösség megítélésében.

Az egyik legnagyobb port kavaró konfliktus Texasban alakult ki a Dallas mellé tervezett, kifejezetten muszlim lakóövezet, az EPIC City kapcsán. Az építkezés ellen a szövetségi Igazságügyi Minisztérium és több állami szerv is vizsgálatot indított 2025 tavaszán Greg Abbott kormányzó és John Cornyn szenátor bejelentése nyomán. Ezt a vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium 2025 nyarán vádemelés nélkül lezárta.

Azonban a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztérium 2026 februárjában szintén eljárást indított vallási alapú lakhatási diszkrimináció gyanúja miatt, valamint Ken Paxton texasi államügyész is egymást követő vizsgálatokkal próbálja megakadályozni a fejlesztést, amely azóta a „The Meadow” néven fut tovább.

Kaliforniában azonban éppen az ellenkező irányba mozdult el a politika: idén májusban az állam képviselőháza 64-1 arányban fogadta el az AB 2017-es törvényjavaslatot, amely az Íd al-Fitr mellett az Íd Al-Adhá -t is állami ünneppé tenné. 

Augusztus 30-án Kalifornia szenátusa is elfogadta a javaslatot, amely jelenleg Gavin Newsom kormányzó aláírására vár.

A két eset jól illusztrálja a Pew Research által 2001. szeptember 11. huszonötödik évfordulóján készített felmérésből kiolvasható politikai polarizációt:

míg 2002-ben a republikánusok és demokraták 32, illetve 23 százaléka gondolta úgy, hogy az iszlám erőszakra ösztönöz, mára ez az arány 76, illetve 29 százalék.

A muszlim közösség tehát úgy gyarapodott, valamint vált egyre inkább láthatóvá és politikailag relevánsabbá az elmúlt huszonöt évben, hogy eközben a róla folytatott vita is minden korábbinál élesebb lett az Egyesült Államokban.

Forrás: index.hu