LESZ, LESZ, LESZ

Nacsa Lőrinc: 2010 óta olyan Magyarországot építünk, amely nem tesz különbséget magyar és magyar között 2025. nov. 11.

Olyan Magyarországot építünk 2010 óta, amely nem tesz különbséget magyar és magyar között, olyan Magyarországot, amely ugyanolyan magyaroknak tekinti az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőket - mondta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten a XI. Gyermek- és Ifjúsági Parlament elnevezésű rendezvényen, amelynek házigazdája Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.

Az eseményen, amelyet az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Gyermekjogok világnapja alkalmából rendezett, magyarországi és határon túli diákok tehettek fel kérdéseket a kormány több miniszterének, államtitkárának.

Nacsa Lőrinc az oktatási lehetőségeket érintő kérdésre az eredmények között sorolta fel az egységes Kárpát-medencei oktatási tér létrehozását. Ismertette, a kormány eltörölte a határokat az oktatás területén: a külhoni és anyaországi felsőoktatási intézmények egyaránt várják a magyar fiatalokat az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából.

Mi egy olyan nemzetet szeretnénk építeni, ahol a szülőföldön való boldogulást előtérbe helyezik és ahol érdemes világot látni, nyelvet tanulni elmenni és aztán érdemes hazatérni a saját közösséget gyarapítani, építeni. Ha a sok magyar közösséget megőrzik a Kárpát-medencében, akkor a következő ezer évben is lesz magyar szó, magyar iskola és magyar templom

- fogalmazott.

Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott szorgalmazta, hogy minél több diák tanuljon a csángóföldi általános iskolákból középiskolában tovább; ezt szeretnék segíteni a Bákóban nyíló bentlakásos iskolával is. Erősebben kellene továbbá képviselni Csángóföldet a Határtalanul! programban is - jegyezte meg.

A miniszterelnöki megbízott közölte:

egész különleges, archaikus világ a csángómagyaroké, és jó lenne, ha kultúrájukat minél többen megismernék. Jelezte: a csángómagyar kultúra megőrzését és terjesztését az Európai Unió is felkarolta.

A moldvai diákok magyarnyelv-tanulási lehetőségeiről elmondta: nagyon büszkék arra, hogy a magyar állam támogatásával 30 településen 2200 diák számára a román iskolai oktatás után magyar nyelvű foglalkozást tart a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A magyar nyelvű oktatást a jövőben is támogatni kívánják - jelezte.

Raisz Anikó környezetügyért felelős államtitkár az iskolák energiatakarékosságát érintő kérdésre válaszolva hangsúlyozta:

nagyon fontos, hogy az iskolákban is bevezessék a zöld átállást. Kitért arra is, hogy a korábbi 21-21 százalékkal szemben most már a lakosság 84 százaléka vallja, hogy tudatosan szelektál, amit óriási eredménynek nevezett.

Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról, hogy van-e esély, hogy női űrhajós is járjon a világűrben. Elmondta: a HUNOR program sikeresen bizonyította, hogy a magyaroknak van keresnivalója ezen a tudományterületen is. A magyar nők fantasztikusak a tudományokban, de még több önbizalomra van szükségük - vélte.

A HUNOR programba 247-en jelentkeztek, akiknek 16 százaléka volt nő, de az utolsó négy közé már csak férfiakat választottak - jegyezte meg. Azt javasolta, a hölgyeknek legyen Peggy Whitson a példaképük, aki annak az űrmissziónak a parancsnoka volt, amelyben Kapu Tibor is részt vett.

Kövér László házelnök arra a kérdésre, hogy erdélyiként lehet-e Magyarország parlamentjében dolgozni, azt mondta: nem tartják számon a származást, de jelenleg is sok határon túli munkatárs dolgozik a parlamentben, és a jövőben is örömmel fogadják a külhoni magyar kollégákat.

"Azt valljuk, hogy az országnak van határa, de a nemzetnek nincs" 

- jelentette ki, hozzátéve: mindenki, aki magyarul beszél, magyarul érez és a magyar önazonosságát fontosnak tartja, az a magyar nemzet része.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legfontosabb elveit érintő kérdésre úgy fogalmazott: hitbéli, meggyőződésbeli kérdésekben nem szabad a politikában engedni. "Az, hogy a magyar nemzet egységes, olyan elvi kiindulási pont, amit a döntéshozatalban is érvényesíteni kell" - mondta.

A kötelező sorkatonaság témája kapcsán Gulyás Gergely rámutatott: amikor az Országgyűlés arról döntött, hogy megszünteti a sorkatonai szolgálatot, akkor valójában csak felfüggesztette. A jogi helyzet az, hogy létezik, csak fel van függesztve - magyarázta.

A miniszter szavai szerint

a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ne érintse olyan körülmény Európát - és különösen Magyarországot - , ami szükségessé tenné a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Elmondta, hogy mivel a szomszédos országban három és fél éve háború van, Európában elindult egy vita a sorkatonaságról, és vannak országok, amelyek visszavezették azt, például Horvátország. A magyar kormánynak nincs ilyen szándéka, de a haza védelme mindenkinek kötelessége

- szögezte le.

A miniszter a székelyek magyarságának megőrzésével kapcsolatban hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy ország gazdag legyen, saját identitását meg kell őriznie. Ha egységes magyar nemzetről beszélünk, abba beletartozik a székelység, a székely identitás - fűzte hozzá. Kiemelte: az elmúlt 15 évben a magyar kormány nagyon sokat tett azért, hogy a határon túli magyar közösségek saját önazonosságuk megőrzéséhez való jogát a gyakorlatban is támogassa.

Gulyás Gergely a magyar kormány és a román országvezetés kapcsolatáról azt mondta: az elmúlt 15 évben nagyjából évente váltották egymást a román kormányfők, ez pedig a kapcsolatépítést is megnehezíti. "A kapcsolat felemás, de bízunk abban, hogy minél jobb lesz" - fogalmazott a miniszter.

A mi szándékunk az, hogy minden szomszédos országgal a lehető legjobb viszonyban legyünk, de ennek kritériumai vannak - mondta, megjegyezve: a határon túli magyar közösségek érdekeit, autonómiatörekvéseit a szomszédainknak is támogatniuk kell.

mti/P7